Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Első fejezet. Űj irányok, s a pártok állása. 17 lapot hozatott elő, mely azon nyilatkozatra jogosít fel, hogy Magyarország paralyzálva van nyilvános életében. „Ez a kendezó'tlen igazság, ez a bajnak egyedüli való diagnosisa, melyet könnyű volna megfejteni, mi azonban ide nem tartozik. Legyen elég némi tényállapotok jellemzéséül a következő : „A nyilvános élet Magyarországban meg van bénítva: mert a kormány elvesztette erkölcsi erejét l) ; „mert a király kötelességeinek mindennapi teljesítésében oly formaiságok által gátoltatik, melyek, mihelyt az anarchiának ellenébe lépnek, a védő hatalomra nézve bénítok, s a romboló elemekre nézve védők; „mert a felső tábla az alsó által, miként ez viszont a törvényhatóságok által, meg van bénítva; „mert a kormányzat, igazán véve, az ötvenkét vármegyének kezében létezik; — oly helyzet, mely maga elég az ország általános javát pium desideriummá változtatni ; „mert a demokrat elem a magyar viszonyok összegével — a birtokviszonyoktól kezdve — merő ellentétben áll; „mert végre — hogy több más akadályokat mellőz-' zek, — nem létezik lehetőség, hogy a kormány az alsó táblánál magának az országgyűlésen többséget biztosítson; és egy képviseleti alkotmánynyal biró álladalom fenn nem állhat, hanem szükségkép elvesz, ha kormánya mellett többség nincsen. „E nyiltszivü kijelölése után a bajoknak, melyek Magyarországot oly állapotba helyezik, melyből csak erőteljes eszközök által szabadulhat, bátor vagyok az irányt szemügyre venni, melyben a segély lehetséges. ') Dicséretes őszinteség, keményebben alig lehetne kárhoztatni a bécsi kormányt, mely, míg maga semmit sem indított, mindent meggátolni törekedett, mit a nemzet akart s kezdett. Horváth M., 25 év Magyarország tört.-böl. III. 2