Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
12 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. is mind emlékiratokban, mind élő szóval számos panasz érkezett a kormány élén álló Lajos főherczeghez, Metternich és Kolowrát miniszterekhez a conservativ mágnások és követek, sőt még ellenzéki tagok, jelesen b. Eötvös József részéről, a magyar kormányszékek s különösen gr. Majláth kanczellár tétlensége miatt. E figyelmeztetések következtében a czél, melyre törekednie kellett, világosan állott a kormány szeme előtt; csak az eszközt kellett ügyesen megválasztani, hogy a czél ugy éressék el, miszerint általa mind ő maga erősödjék, mind a nemzet fedve, előmozdítva lássa a maga érdekeit. A kormány kellemetlen helyzete, mint mondók, onnan eredt, hogy sem a megyékben , sem az alsó házban nem birt többséggel; vagy, miként magát politikai aphorismáiban Metternich herczeg kifejezte, minden baj onnan eredt, hogy Magyarország egyátaljában nem kormányoztatott. A megyékben és az országgyűlésen egyiránt a többséget kellett tehát mindenek előtt megszereznie. Erre két út vezethetett : vagy elfogadni az eddig többségben volt párt elveit, s annak szellemében, annak egyénei által hajtani végre az átalakítást; vagy azon elveknek szerezni többséget a közvéleményben, melyek szerint Bécsben akarták keresztülvinni a reformokat. Mert az átalakítás szükségéről már ott is meggyőződtek, látván, hogy azt kényuralmi szabályok s erőszak nélkül megakadályozni egyátaljában lehetetlen; kényuralom s erőszak pedig most, midőn a nemzetben a szabadság szelleme s a reform utáni vágy már oly annyira megerősödött, nem csak még kevesebb sükert igér, de veszélyesebb kisérlet is lenne, mint az 1836—1839-ki korszakban, Pálffy Fidél kanczellársága alatt. Már a lefolyt országgyűlés végszakában látható vala, hogy a kabinet a második módhoz nyúland. Oly állást vőn ugyanis az alsó házi többség ellenében, miszerint kételkedni alig lehetett, hogy nagyobbszerű változást szándékozik tenni az ország kormányzatában. A reformoknak, me-