Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hetedik könyv: A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei

184 Hetedik könyv. Az átalakulást közvetlen megelőzött események. 1847. tevékenységet fejtett ki a diadal kivívására. Fő törekvését abban összpontosítá, hogy egy részről a maga kebelében egységet, szoros összetartást, kellő szervezést és fegyelmet alkosson; más részről oly programmal lépjen fel a közönség előtt, mely képes legyen népszerűségre vergődni s még az ellenzék mérsékeltebb, hidegebb részét is meghódítani. E végre már az elmúlt évben több tanácskozmányokat tartottak, melyeket, hogy bennök az ország külön vidékeiről mennél több tagok részt vehessenek, a pesti országos vásárok idejére tűztek ki. E tanácskozmányokban leginkább gróf Széchen Antal, b. Vay Miklós, gr. Dessewffy Emil, ifj. Majláth György és Somssich Pál valának a fő szerepvivők. Az összejövetelek jobbára gr. Keglevich Gábor főtárnok-mester tereméiben tartattak, ki rendesen az elnöki széket is elfoglalta. Egy ily féle, még kisebb körű, összejövetel s értekezlet eredménye lőn, hogy a gyülekezet néhány tagjai megbizattak, hogy a pártnak szorosabb egyesítése s egyéb érintett czéljai végett, s különösen azok számára, kik minden kisebb gyülekezetben részt nem vesznek, s ennél fogva a párt ügyeinek fejleményeiről értesülve nem lehetnek, egy terjedelmesebb s indokolt programmban fejtenék ki az új conservativ párt irányelveit; melyek aztán egy 1846-ki november 12-kén tartandó nagyobb gyülekezetben adatnának elő s állapíttatnának meg. E gyűlésen a- pártnak mintegy százhúsz tagja előtt a megbizott gróf Széchen Antal következő beszédben fejtegette az új conservativ párt programmját: Gróf széchen „A legközelebb lefolyt országgyűlés végével, azon g^rammiTe" elVDarátink, kik abban vagy személyesen részt vettek, vagy széde. működéseit a megyei termek és közélet mezején elősegítették, vagy végre a conservativ párt harczait rokonszenvvel követték, meg valának győződve a felől, hogy az országgyűlés bevégzése az alkotmányos tevékenységet meg nem szűntetheti, föl nem függesztheti, ha csak az országgyűlési