Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Ötödik fejezet. Erdélyi állapotok s országgyűlések. 153 lemet. Csak midőn a nemesi előjogokat fenyegette veszély, 1846. ébredt fel szendergéséből a nemesség tömege, hogy felfor­rott haragjának zajával némítsa el a korszerű szózatot, me­lyet a szabadelvűek a reform érdekében emeltek. Ez tör­tént, például, a házi adó ügyében, mely, miután felette Magyarországon oly hevesen folyt a vita, itt-ott Erdélyben is szőnyegre hozatott. Az önző arisztokratia itt is kortese­ket kezdett bevinni a megyei gyűlésekre, melyeken a nem­fizetés privilégiumának vészharangja megkondult, s nyers tömegekkel szavaztatta le a haladás ezen egyik, legfőbb feltételét. így történt például Kolos, Felső-Fehér, Torda s némely más megyékben. Sőt még azzal sem elégedtek meg a kiváltság önző hősei, hogy a házi adót hosszú időre el­temették; hanem, hogy a szabadelvűekben, kik a házi adó elvállalása mellett küzdöttek, e reform egykori keresztül­vitelére még a reményt is elöljék: azon bűnös hátralépéstől sem rettentek vissza, miszerint végzésileg kimondatnák, hogy nem csak elvállalni nem fogják soha a háziadót, ha­nem annak terhe alól még azon egy házhelyes nemeseket is fel akarják mentetni, kiket régibb törvények a háziadó fizetésére szorítottak. Oly felvilágosodott, a magán érdeket a köz jóllét igényeivel összekapcsoló határozatok, mi­nőnek Alsó-Fehérmegye derék rendéi, Kemény Dénes által vezérelve, a házi adó elvállalásának kimondásában példáját adták, ritkák valának Erdélyben. A jobbágyosztálynak, mely e szerint minden köztér- A foidnep het egyedül hordozott, állapota még sokkal nyomasztóbb ALLAP°TA­volt, mint Magyarországon. Itt az 1836-ki úrbéri szabá­lyozás óta a törvény a jobbágy terheit sokfélekép meg­könnyítette, tartozásait és szolgálatait szabályozta, szemé­lyét s vagyonát az úri önkény ellen megvédte; s ha nem adott is az még neki teljes polgári jogot: a közvélemény, mely az átalakulást ellenállhatatlan erővel sürgeté s mind közelebb és közelebb hozta, legalább biztos kilátást, alapos reményt nyújtott neki annak megnyerésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom