Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Negyedik fejezet. Nemzeti törekvések a régi reformirányban. 147 ill yr szenvű Vraniczány család áll vala, engedelem adatott a katonai őrvidéken keresztül Sziszektől Zengbe, vasutat épí­teni. Ezen új terv s engedély egyenesen a vukovár-fiumei vasút lehetetlenítésére volt ugyan számítva; a czélt azon­ban nem érte el. A vukovár-fiumei vasúttársaság nem ijedt meg, nem veszté el bátorságát. Sőt miután a terv­ben azon fontos javítás tétetett, hogy a pálya Vukovártól Eszéknek, onnan a Dráva völgyén, Baranya, Somogy és Zala megyék közelében, majd ismét a Dráva és Száva­völgy közti vízválasztó hegylánczot kedvező helyen át­vágva, — a Szávának mindenütt a magyarországi megyék felé eső balpartján Zágrábig; azon túl pedig, egy átmet­széssel a Kulpa völgyébe átmenve, Károlyvárosig vonassék: az előmunkálatok annyira elkészíttettek, hogy azokat a szerződés megkötése végett, az országgyűlésnek is be lehe­tett mutatni. Mi alatt Kossuth az ellenzéki párt nagy részével, egy önálló magyar kereskedelem megalapítása végett a vukovár­fiumei vasútnak, mint ama czélra vezető fő eszköznek, lé­tesítése mellett küzdött, Széchenyi István, most már hiva­talánál fogva is, szinte buzgóan, de a Kossuthétól eltérő irányban, munkálkodott az anyagi érdekek emelésében. A tiszaszabálynzás roppant fontosságú s már nagy sükerrel megindított munkáján kivííl, az országgyűlés előtt, melytől ő a közlekedési ügyben eldöntő megállapodást várt. legin­kább ezen ügynek rendezési tervével foglalkodék. Es e terv. melyet ő egy külön, hivatalos jelentésnek czímzett munkában ki is adott, méltó vala e nagy hazafi és státus­férfiú nevéhez. Egy teljesen beavatott szakértő teremt­ménve az. melynek alapján néhány évtized alatt teljes vi­rágzatra varázsoltatott volna a sok tekintetben hátramaradt ország. A „nagy magyarnak" — mint öt egykor Kossuth ne­vezé, e tervében is a nemzetiség volt a sarkpont, melyből kiindult, melybe mindent visszavezetett. Azon eszme, melyet 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom