Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
138 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. nyi vámjövedelmekért magas státusgazdászati érdekeket feláldozó, helytelen szabályozása okozta. S méltán lehetett attól tartani, hogy még nagy idő telik bele, míg az érdekek felszínéhez ragaszkodó bécsi kormány a státusgazdászat magasabb szempontjaiból fogja fel s rendezi a birodalom érdekeit. A monarchiának e helytelen vámrendszere, mely alkotmányosságunk sérelmével reánk is önkényesen kiterjesztetett, eddig is rendkivűl káros hatást gyakorlott mireánk. Nem volt elég, hogy a közbenső vámok védelmet nyújtottak ellenünk a fejlettebb iparú szomszéd örökös tartományoknak, míg e tartományok termékeit versenyre bocsátották piaczainkon; nem volt elég, sokfélekép gátoltatnunk, előállítani azt, minek előállítására nálunk kéz, szorgalom, anyag, tehetség és némi tőke is volt: e felett még a birodalmi külső vámok is kétszeresen nehezedtek reánk. Nem csak az iparvédelem rendszerét nem követhettük; hanem akadályozva valánk abban is, hogy szükségeinket onnan fedezhessük, honnan azokat fedezni legjobban s legolcsóbban lehetett volna. Részint teljes tilalmak, részint tilalmakkal csaknem határos vámok egészen meggátlák a külföldi áruczikkek behozatalát. Ekként az osztrák gyártmánynak biztosítva lőn ugyan a magyar piacz; de reánk azon kár háramlott, hogy aránylag rosszabb gyártmányt drágábban kényteleníttettünk vásárlani. De káros volt a birodalomra nézve is e vámrendszer. A szerfölött magas vámok által előidézett tiltott kereskedés, csempészet meggátlására tett költséges intézkedések a vámjövedelmek tetemes részét elnyelték. Más részről pedig a piacz iránt biztosított osztrák gyáros nem érzett ösztönt, erejét, ügyességét jobban kifejteni; mi mérsékelt védvám mellett megtörténhetvén, a birodalom egyes iparágai jobban kifejlődhettek volna. Igaz ugyan, hogy Ausztriában szintúgy mint Magyarországban túlnyomó s különös figyelemre méltó vala a földmívelési érdek; de kétséget nem szenved, hogy a monarchia, a természeti előnyöket jobban használva, inkább hi-