Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
130 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. 1846. oknál fogva sem lehetett. Kezeit azonban sok tekintetben kötve érezé. Az ország érdekei az osztrák örökös tartományok érdekeinek eddigelé olyannyira alárendelve léteztek, s e kedvezőtlen viszonyok egy század lefolyta alatt oly mélyen szétgyökereztek, oly erősen beszövődtek az összes birodalom egész státusgazdászati rendszerébe, hogy azokon jelenleg a legjobb akarattal sem lehetett volna rögtön s mindenben segíteni. De ezen nehézségeken kivűl, melyek a hazánk ellen elkövetett régiebb, százados kormánybűnökből eredtek vala, létezének még mások is, melyeket Apponyi csak azért nem lőn képes elmozdítani, mivel a birodalmi minisztériumban nem nyert elég erélyes támogatást. E minisztériumban s a tőle függő osztrák kormányszékekben még mindig létezett az alkotmányos elvekkel megférni s megalkudni nem tudó absolut irány, s ennél fogva bizonyos ellenséges indulat Magyarország irányában; mely indulat, egyesülve a minden reformtól iszonyodó, megkövesült bureaukratismus lomha gépiességével, gyakran a könnyű szerrel valósítható javításokat is meggátolta, vámviszo- Ez volt az eset egyebek közt épen azon tárgyban, nyok melyben a magyar nemzet régóta leghevesebben kivánta a méltányos javítást, a közbenső vám szabályai tekintetében. Ausztriának ipara a Magyarországé irányában már oly erős, kifejlett volt, hogy ez amazzal egyenlő viszonyok közt sem állhatta volna ki egyhamar a versenyt. Az osztó igazság tehát azt igényelte, hogy a két állam közt létező vámvonal eddigi igazságtalan szabályai akként módosíttassanak, hogy, ha nem védetnék is általok a magyar ipar az osztrák ellen, miként azt a magyar ellenzék követelte; legalább méltányos viszonyosság alapíttassák meg az ugyanazon fejedelem két országa között. És ime az osztrák kormány, bizonyosan azon ellenséges indulatból, melylyel az absolut • hajlamú bécsi kamara az alkotmányos Magyarország irányában viseltetett, a fejletlen, gyönge magyar ipart s kereskedelmet oly igen terhelő, majdnem coloniális vámviszo-
