Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
Negyedik fejezet Nemzeti törekvések a régi reformirányban. 125 leményt; de a pártszellem összecsattanása közt a társaság 1846. nem csak meg nem szilárdulhatott, hanem már 1845-diki februárban haldoklott. Az ellenzéki tagok Kossuthot kívánták igazgatónak választani; de minthogy ő a védegyletnek is igazgatója volt, a conservativok, az alapszabályok sérelmére, igazgatót inkább választani sem akartak, mint Kossuthra szavazni. A társaság kebelében, melynek választmányából Kossuth kilépett, az életerős, lelkes mozgalom helyett korteskedés, zsibbasztó visszavonás támadt, mit a közönség részéről bizalmatlanság s részvétlenség követvén, a társaság bomlásnak indult. Az april 13-kán tartott közgyűlés, melyen a társaság élete vagy halála kimondandó vala, a szinte megjelent Deák Ferencz és Klauzál Gábor bölcs, békítő szellemének befolyása alatt, egy értelemmel a társaság fentartására szavazott ugyan, s a több tagok kilépte által megcsonkult választmányt újra megalkotta; de, bár tőkéje a 300 ezer forintot megközelítette, élénkebb, erőteljesb életre soha sem vergődhetvén, azontúl is csak tengésben maradt. Gyümölcsözőbb volt hatása a védegyletnek egy más, iparegyesa már néhány év óta létező társulatra: a szerényen, de nagy haszonnal működő iparegyesületre. A piaczot, melyet a védegylet a honi gyártmányoknak biztosított, az iparegyesület kettőzött buzgalommal törekedett ellátni. Már fentebb elbeszéltük, miként ügy ekézett e hasznos egylet terjeszteni az ipar körében szükséges tudományos ismereteket; jeles Hetilapjában a közönségnek tudtára adni az ipar körében támadt minden új vállalatot, felfedezést, előhaladást; miként pótolta vasárnapi mesterinas iskoláival s egyéb, a reáltudományok körében felállított, tanszékeivel a kormány eddigi mulasztását ipariskolák alapításában; miként ügyekezett az ipar körében a szorgalmat s ügyességet jutalmazások, díjak, hírlapi ismertetések s dicsérések, kivált pedig a több városokban időnként rendezett iparműkiállítások által éleszteni, iparmfitár. Itt rövidség okáért csak azt említjük, mi az iparegyesület körében egyenesen a védegylet szüleménye lett, az ipar-