Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
120 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. 1846. áruságból nyerendő közjövédelemből pedig nem csak a kir. harminczad jövedelmeiért kárpótlást adhat a nemzet, hanem még közczélokra is szép öszlet maradand fel. De hasztalanok maradtak minden okoskodásai: az ellenzék azok által nem csak meg nem nyeretett, hanem, több megyében, a jövő törvényhozásra sérelem gyanánt jegyezte föl a kormánynak a magánosok szabad versenyét elfojtani kivánó törekvéseit dohánytrafikáival. A vámvonalra nézve pedig átalánossá lett az ellenzékben ama vélemény, melyet a védegylet 1846-iki augusztusban tartott közgyűlésén határozattá emelt: miszerint t. i. iparunk s jóllétünk jövendőjét nem a vámsorompók ledöntése, hanem viszonyos méltányosságra alapított védrendszer, kiegyenlítési vám biztosíthatja. A védegylet- A védegylet, ezen nagy hasznú eredményen kivűl, ^Lmék11 mely szerint a kormánynak sociális úton becsempészni szándéklott dohánymonopoliumi tervét teljesen meghiúsította, még azon eszméknél fogva is jelentékeny politikai s erkölcsi hatást gyakorolt, melyek vele, a védegylettel, rokonok voltak s melyeket, mondhatni, a közvélemény ítéleteinek erejére emelt. A védegyletben kifejezett hazafiság elvének ugyanis, a hazai ipar előmozdításán kivűl, más örvendetes következményei is valának. Ezen eszme életrekapásának eredménye lőn, hogy a külföldön s a hazára nézve szinte külföldnek tekintendő Bécsben pazar fénynyel élt nagyjaink s dúsgazdagaink azon része, melynek keble még el nem záródott vala a honszerelem meleg sugarainak behatása elől, kötelességére lőn emlékeztetve, hogy a honban, mely őket ezer áldással halmozza el, benn éljenek; a hazaföld kebeléből merített jövedelmeket benn költsék el; s azon nemzetet, melynek joggal s anyagi tehetséggel legdúsabban felruházott fiai, a vett jóval arányban levő hűséggel szolgálják. A haza fővárosai, Pest és Pozsony, a védegyleti eszme felmerülése óta, mind több főrendű hazafit kezdének számlálni lakosaik közé, kik előbb a külföldön tártának költséges udvart, s
