Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet. Kormánykisérletck a nemzeti iriíny elfojtására. 7:; magyar nyelv tudásának hasznairól, annak, mit különben 1S37-1839. jobbára beszéltek, bővebb mívelése végett, önkéntes adakozásokból díjazandó magyar nyelvtanárt határoztak tartani. Még az 1832-ki országgyűlést megelőző tartományi gyűlésre is jobbára kedvező utasításokat vittek a magyar nyelv tekintetében a horvát megyék követei; és csak ezen hosszú országgyűlés vége felé kezdtek e tárgyban változni a horvátországi követek nézetei. A nemzetiség eszméjének keletkezését, érzetének ébredését Horvátországban több, részint belső, részint külső okok összehatásából lehet csak helyesen leszármaztatni. Századunk sajátságos jellegei közé tartozik, hogy a nemzetiségek eszméje, mely az azt elevenítő okok legtöbbjeivel együtt már örökre elhunytnak látszék, ismét s nagyobb élénkséggel támadt fel mint valaha. Ezen eszme Horvátországban is kétségkívül önmagából nyerte az első ébresztő szikrát, önmagából merítette életének első tápszereit. Nagy hatással volt ébresztésére a magyar nemzetiségnek már évtizedek óta élénkebb mozgalma is. Mi a kedélyekben a század szellemének érintése alatt önmagából támadt, de mintegy öntudatlanul szunnyadozék, a már élénken mozgó magyar nemzetiség példája által megérlelve, rögtön felébredt; s ^lső nyilatkozatai hamar visszhangra találtak a horvátok kebelében. A horvát nemzetiség érzelmébe, ezen első, mondhatnám, csecsemő korában, természetszerűleg semmi gyűlöletes, semmi ellenséges elem nem vegyülhetett a közös haza, a magyar birodalom irányában. A nemzetiség, vagy mi evvel lényegében egy s csak alakjában módosul, a hazafiság, a legszebb, legszentebb érzelmek, a legdicsőbb és legmagasztosabb tettek forrása; és alapja a népek azon nemes vetélkedésének egymás között, mely az emberiség haladásának, tökélyesbülésének, leghatalmasabb rugonyai közé tartozik. Irigységnek, gyűlöletnek s más ellenséges szenvedélyeknek eredetileg ebben nincs s nem is lehet helye.