Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

44 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. A királyi ügyigazgató a foglyok ellen a királyi tábla előtt összeesküvésre alapított felségsértési vádat emelt s fej­és jószágvesztési büntetést kért. A vádpontok ím ezek: 1. Hogy a foglyok a pozsonyi ifjúság társadalmi egyesületének tagjai voltak. 2. Hogy három lengyel menekültet egy ideig magoknál ápoltak. 3. Hogy különösen Lovassy László, e lengyelek egyikének, midó'n Pozsonyból távoztak, emlék­könyvébe a maga neve mellé e szót irta: re p ub 1 i c anu s. 4. Hogy ugyanaz némely megrótt személyeknek — különö­sen Wesselényinek — fáklyás zenével tisztelgett s ez alka­lommal lázító beszédet mondott. 5. Hogy Nagyváradról po­zsonyi barátainak s az egyesületben tagtársainak levelet irt, melyben hirdeté, hogy a népfelségi elvek már e tájon is terjedeznek. E pontnál volt a vallatáskor különösen ki­emelve, hogy e népfelségi tanok vallása által felségsértési bűnt követett el. 6. Hogy a barsi követválasztáson a kor­mány ellen izgatott. A nagy zajt ütött per folyamában a törvények és tör­vényes formaságok, melyek a vádlottak javára szolgálhattak volna, többfélckép megsértettek. A vádlevélben a feladó, holott azt az 1741: 26-dik t.-czikk megrendeli, megemlítve nem volt. A vádlottak a szabad védelemtől eltiltattak; mert midőn Perger János hites ügyészt vallák törvényes védő­jüknek, a királyi tábla, támaszkodva egy 1795-ben, a Mar­tinovicsféle ügyben kelt, de törvényeinkkel ellenkező udvari rendeletre, Pergertől titoktartási esküt kivánt. A törvény­telen esküt azonban Perger letenni egyátaljában nem akarta; sőt magok a vádlottak is, nehogy a szabad védelem tör­vényes eszközeitől elrekesztessenek, kötelességévé tették magát annak alája nem vetnie. Perger e szerint a védelemhez nem bocsáttatván, a vádlottak ügyvéd nélkül maradtak; mert a szegények ügyészét, Spány Endrét, kit a törvény­szék, a titoktartási eskü letétele mellett, a védelemmel meg­bízott, a magok ügyvédének nem ismerték el, ellene til­takoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom