Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

16 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. A közvélemény jelenleg igen kedvező volt Széchenyi tervére nézve. Nem rég jelent meg Dunánkon az első gőzhajó; s a közönség azt csodálattal s lelkesedéssel üdvezlé, mintegy biztos előhírnökét anyagi haladásunknak. A gőzhajózási vállalat eszméje s megindítása nem Széchenyi műve volt ugyan; de ahhoz ő mindjárt kezdetben hozzácsatlakozott, s azóta annyit s oly ernyedetlenűl munkálkodék annak megszilárdításán , terjesztésén s gyorsan gyarapodó sükerén, hogy őt méltán második megalapítójának tekinthetni, így tartá ezt legalább a nagy közönség, mely a vállalat fényes sükerét egészen neki tulajdonítá, s minden hasznot, mi abból anyagi érdekeink, a közlekedés, kereskedelem élénkülése tekintetében eredt, az ő nevéhez kapcsolt. Mihelyt ő az állandó híd eszméjét az országgyűlés tagjai közt annyira népszerűvé tette, hogy a valósíthatására szükséges törvénynek megalkotását bizton remélheté, azontúl a gőzhajózás érdekeinek áldozta idejét s munkásságát. Odahagyván az országgyűlést, hol a Wesselényi által vezérlett ellenzék modorát nem helyeselheté, de szakadást a pártban, melynek elveit a magáéinak vállá, támasztani nem akart: mint kormánybiztos az Aldunához sietett, hogy a vaskapui munkálatokat, melyeknek czélja volt a Duna medrét a szikláktól megtisztítani s hajózhatóvá tenni, a folyam partján pedig a meredek, sziklás hegyoldalban utat nyitni, személyesen vezethesse. Az elemeken nyert ezen diadalai is ugy tűntették fel őt a közönség előtt, mint a süker emberét, ki, bár mire fordítja is munkásságát, a czélzott eredményt mindig és mindenben elő tudja teremteni. Az ő befolyása birta aztán 1835 elején a törvényhozást arra is, hogy a Duna szabályozása iránt feliratot intézzen a kormányhoz. A nádor s az országbíró ez alkalommal szerencsekivánatok közt nyilváníták teljes elismerésöket érdemei iránt. Nem kételkedett ezek után senki, hogy a roppant nagyságú lánczhíd, — mert ilyennek felállítását látá Clark építész legczélszerűbbnek, melyet Széchenyi oly buzgalom-