Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

210 Ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi harczok 1840—1843 között. 1840. ugy sükerűlhet kivánata szerint, ha azt egy általános szel­lemi műveltség alapjaira fekteti; ha a tudományból öntu­datosan meríti haladása eszközeit, rendezkedési módjait s formáit. Innen van, hogy a jobb erők már nem egyedül a szépirodalom felé özönlöttek, mint az előtt; hanem, mi a haladásnak magában is nyilvános jele, a tudománynak már egy ágát sem hagyták parlagon. A bölcsészet és történe­lem, a jog- és politikai tudományok, államgazdaság és ter­mészettudományok mind több míveló'kre találtak, kik fel­adatuknak tekintek, a nemzeti míveltség s ez által a köz jóllét tőkéjét gyarapítani. Szép- £)e a szépirodalom sem tekinté már annyira, mint elébb, a maga fő feladatának a hazafiság és nemzetiség ébresztésére irányzott egyenes hatást, s már is a szép és emberi érdekek felé kezd vala hajolni. A hazafiság, nem­zetiség még most sem szűnt meg ugyan kedvencz tárgya lenni költőinknek, ez lévén nemcsak a legnemesebb érzel­mek egyik leggazdagabb forrása, hanem a közéletben is egyike a fő mozgató erőknek; de az e nemű költemények hangja s modora mindinkább változott. A haza és nemzet iránti közöny vagy épen hűtlenség bűnei gyérekké válván, olyféle ostorozó költemények is ritkábbakká lőnek, minők­nek fentebb Berzsenyiből s Kölcseyből mutattuk be né­hány példányait. S ha kivételesen Vörösmarty, költőink e legnagyobbika s legnemzetiesbike, talált is még néha okot olyféle kitörésre, minő, például, az „Elhagyott anyában" a sújtottak kebleinek mélyéig hathatott: az csak némely ki­sebb főrangú körökhöz szólt, melyeket általában még nem hatott át a hazafiság és nemzetiség különben már oly kö­zönségessé s élénkké lett érzelme. Sőt ezen érzelemnek a nemzet hasonlíthatlanúl nagyobb részénél számos lélek­emelő példákban észlelt nyilatkozata most inkább ellenkező hibának lőn némileg kútfejévé. Másod s harmad rangú köl­tőink egynémelyike, elragadtatva azon ifjú, életvidor moz­galom s haladás szemlélete által, mely a köz és társadalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom