Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Harmadik fejezet. Kibékülés az lS39/4U-ki országgyűlésen. 173 hatalom viszályba bonyolódik az egyházival. Es a tapasztalás bizonyította, hogy ezen körülmények közt, legtanácsosabb volt volna elfogadni Dessewffy véleményét; így azon keserű viszályoknak, melyek utóbb a politikai hatalom s kül önösen a megyei hatóságok és az egyházi kormány közt kifejlődtek, s a polgárok nyugalmát annyira megzavarták, eleje vétethetett volna. A rendek azonban nem véltek anynyira bízhatni a kormány őszinteségében és szabadelvűségében, hogy annak szabad kezet engedhessenek, a közigazgatás utján dönteni el ezen kérdést. A kormány az országgyűlés előtt meglepő szabadelvűséget mutatott ugyan azon rendeletében, melyet a nagyváradi püspök körlevelére kibocsátott. De ki nem látta, hogy ezen kormányrendeletnek csak az volt rugonya, hogy a szólás és követválasztási sérelmek által oly nagy ingerültségben lévő kedélyek viharát az országgyűlés előtt pillanatnyilag lecsöndesítse s némileg kiengesztelje? Azon szövetség, melyben a kormányhatalom, kényuralmi törekvéseinél fogva, az egyházi kormánynyal állott, s melynél fogva az ennek érdekeit, a jog és méltányosság ellenére is, már oly#sokszor pártolta, nem engedé a rendeknek remélniük, hogy a kormány e kérdésben, ha a törvényhozástól szabad kezet nyerne, pártatlanul intézkedjék. A rendek ennél fogva nem nyugodtak meg a főrendi többség üzenetében. Czélszerűnek látták ugyan, hogy az 1790-ki 26-ik t.-cz., mely a vegyes házasságokat a kath. lelkipásztorok által rendeli megköttetni, olyképen módosíttassák, miszerint azok a jövőben mindig a vőlegény vallásán lévő lelkipásztor előtt s annak vallási szertartásai szerint köttessenek; és ezen módosítást be is iktatták a vallás tárgyában készített általános, alább közlendő, törvényjavaslatba. A vegyes házasságokat illető külön sérelmi felíráshoz mindazáltal tovább is ragaszkodván* annak felterjesztését állhatatosan sürgették. De a főrendi többség állhatatossága is hasonló volt annak ellenzésében. Es így süker nélkül újultak meg több ízben e tárgy felett a mindig szenvedélyes