Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

168 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kornuínyévei. 1840. kereskedőkről s kereskedésről,. a 17-ik, mely a gyárakról s végre a 18-dik, mely a közkereseti s részvényes társasá­gokról intézkedik, a kiváltságai által eddig a hitel s ke­reskedelem kárára körűibástyázott, sérthetetlen nemest, a hitelező irányában mind személyére mind vagyonára nézve a köztörvény alá vetette. E törvények tették le alapját, a jogok s kiváltságok szerint osztályokra szakadozott nem­zetben, a törvény előtti egyenlőségnek, s egyengették útját általában a demokratiai elvek terjedésének. A zsidók E tekintetből a rendek táblája az izraelitákra is kiter­emancipátió- * jának ügye. jesztette figyelmét, s azoknak mind ama polgári jogokat megadni indítványozta, melyet az országnak más nem n-e­mes lakosai élveznek. De a kormány e törvényjavaslatot, melyet már a főrendi többség is igen megnyirbált vala, csak nagy megszorításokkal akarta megerősíteni. A rendek tehát, nehogy e néposztály állapota még súlyosbbá váljék s jövendő teljes emancipatiójának elébe még több akadá­lyok vettessenek, a királyi választ egész terjedelmében nem fogadták el; hanem abból csak azon pontokat szemelték ki s iktatták törvénybe, melyek e néposztály sorsának valódi javítására szolgáltak, tjonezok. Mi a királyi előadások,által kitűzött pontokat illeti: a kivánt 38 ezer ujoncz, miután a rendek a kormány által az e végre leküldött katonai biztosok b. Lederer tábornagy és Rousseau ezredes nyilatkozatai folytán annak szükséges­ségéről meggyőződtek, tiz évi szolgálatra azon feltétel alatt ajánltatott meg, hogy a kiállítás sorshúzás által eszközöl­tessék. S ekként teljesen megszüntetett valahára azon ön- • kényes és erőszakos katonafogdosás, mely míg annyi visz­szaélésekre nyitott volt kaput, egyszersmind árnyat is vetett a nemzeti életre. De a katonaság élelmezésére nézve az országgyűlés nem tudott megegyezni a kormánynyal, s a tárgy bővebb meghányása egy országos választmányra bí­zatott. Ugyanez történt a Duna szabályozásának tárgyára nézve is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom