Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

164 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. 1840. fog enni. így nyomorog a szegény áldozat máiglan terhére magának s másoknak, a feldúlt életben '). A szólásszabadságon ejtett nemzeti sérelem a foglyok szabadon bocsáttatása s a perek megszűntetése következtében tényleg elenyészett ugyan ; de mivel a követelt jog helyett csak kegyelem adatott, s a fejedelem a kormány bűnét, ugy mint 1825-ben, nem vallotta be, ajogmégnem ló'n biztosítva a jövőre: a rendek sem állhattak el tehát vitatott elveiktől. Letették ugyan a szabad szólás jogának kérdését, de azon határozott kijelentéssel, hogy kifejtett elveikhez, különösen a sérelmet részletesen tárgyaló második üzenethez, szorosan ragaszkodnak, s azok fentartását s teljes orvoslat kivívását a nemzet hazafiúi buzgóságának, s a jövő országgyűlés gondosságának adják át. De bár ekként nem volt is tökéletes a diadal: az eredmény mégis igen nagy fontosságúnak tekintendő. Mindenek előtt elismerve ló'n a király és kormány közti különbség, s ez által *) Fentebb ide'zett sze'p költeménye't így fejezi be róla Vacliott Sándor: Uj élet, új zaj hatja meg fülét, De 5 a zajban mélán néze szét. 0 nincs a földnek semmi oly kegye, Mi már az ifjat boldoggá tegye! Körötte sűrűn állnak társai, Az árva honnak lelkes fiai. Hévvel fogadják a szenvedőt, Örvend is, sir is mind, ki látja őt. S köztök áll ő, testi lelki'rom, S kitör belőle a tűrt fájdalom. Ajkán a megnyílt szó eláradoz, Tartalma elmét, szívet gyászba hoz, Mi volt s mivé lőn! felsóhajtanak, Kik ajkiról bús szókat hallanak. A kór beszédnek egy ép része van, Az, mit hónáról mond fájdalmiban Eeá a házban sem várt lelki bék, Meg sem pihent, már elkivánkozék: Magányt óhajta, hol térdére hullt S imádkozásban éje, napja múlt. —