Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Harmadik fejezet. Kibékülés az 1839/40-ki országgyűlésen. 135 ros összetartását igen elősegítette az Ellenzéki Kaszinó, i839. melyet Batthyáni néhányad magával épen e czélból alkotott. Kebelébe fogadott e társalgási kör minden elvrokont, ugy a követi, mint a főrendi karból; minél fogva az a két házbeli ellenzéket szorosabban egybeolvasztotta, s tanácskozmányi helyűi is szolgált az egyetértés eszközlésére. Ezen egyesület kebeléből a politikai rokon- és ellenszenvek mindinkább átterjedtek az országgyűlési közönség egész társalgási életébe; még a nővilág is két táborra szakadt, melyek aztán teremeikbe s vigalmaikba is átvitték a politikai színezetet. A nők beavatkozása a politikai élet kérdéseibe természetesen nem kissé nevelte a harcz szenvedélyességét. A nők, kik a számukra nyitva álló külön karzaton az üléseket szorgalmasan látogaták, a szavazások ellenőrzésében nem voltak hanyagabbak, mint magok a pártvezérek. De ha ennél fogva néha szemére lehetett is lobbantani az ellenzéki pártiaknak, hogy nyert szavazataik egynémelyikét asszonyaik igéző szemeinek köszönhették: szintoly méltán lehetett vádolni a kormány pártját, hogy némely szavazatát lélekvásárlás által pénzen szerezte. Ezen országgyűlés folytában ugyanis szokásba jött vala, mi aztán később még nagyobb mértékben gyakoroltaték, hogy a kormány némely kérdésben, midőn a rendek táblájának igen nagy ellenzéki többségét a főrendi ház conservativ többségének nagysága által akarta ellensúlyozni; vagy attól tarthatott, hogy a főispánok függetlenebb s e miatt a két párt közt hullámzó töredéke, netalán az ellenzékkel szavazván, a kormánypárt többsége kétessé válik, — a kormány, mondom, a vitatás idejére több oly, vidéken lakó szegény regalistát csődített be s látott el napdíjjal, kik vagyontalanságuk miatt állandólag nem voltak jelen a törvényhozás székhelyén. A boszszús közönség ezeket „öt forintos mágnásoknak" nevezte el. A pártoknak e szervezkedési készületei közt megér- A királyi eiőkezett június G-ka, az országgyűlés ünnepélyes megnyitá- adásoksának napja, mit V. Ferdinánd király személyesen hajtott