Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet. Kormányki serietek a nemzeti irány elfojtására. 93 lenző akarathiánya, más részről a nemzeti elavult s a kor- 1837-1839. mány ellenzése miatt eddigelé meg nem javíthatott institutiók hiányossága, s mind ezekből összetesen eredt kedvezőtlen körülmények s állapotok, pénz, hitel, szakképzettség, közlekedési eszközök stb. hiánya vetettek törekvései elébe. És ha talán ezen évek alatt sem tett annyi előmenetelt, menynyit különben, kedvező körülmények közt tehetett volna: azt bizonyára nem a reformpártnak, mely a maga részéről minden lehetőt megtett, róhatni fel hibáúl vagy mulasztásul. A nemzeti haladásnak mind ezen kérdései közt mindazáltal a kedélyeket mégis leginkább ama nemzeti sérelmek foglalák el, melyeket a szólásszabadság és személybiztosság legújabb időkben szenvedett. Mindenki látá, érzé, hogy míg a szabad szó a nemzet átalakulási ügyében a kormány által becstelenségi vagy felségsértési váddal fenyegettetik; míg a közügyek megvitatása, bár a törvények korlátait át nem lépi, erőszakos elfogatási, önkényes börtönöztetést vonhat maga után: a szükségekhez mért haladásról, a nemzeti érdekek kellő kifejtéséről mindaddig szó sem lehet. Természetes volt tehát, hogy mindenek felett e nemzeti sérelmek gyors orvoslata foglalkodtatá a hazafiak gondjait. A tapasztalás tanúsítá, hogy egyes vármegyék, bármily erélyes feliratokat intéztek is ez ügyben a kormányhoz, e bajon nem segíthettek; sőt épen e föliratok értelmének meghatározása alkalmával, e hatalomesínyek felett mondott beszédek miatt fogattak többen felségsértési vád alá; a feliratokra pedig vagy semmi, vagy szigorúan roszaló s fenyegető válaszok érkeztek le a kormánytól. Pest megye ennél fogva egy Pestmegye ,. ,, , , , , , . , , . T • " " j küldöttsége ujnemu lépest kiserle meg. A megye rendéi, meggyőzöd- a királyh*z vén, hogy a kormánynak ezen egész sérelmes eljárása csak néhány ellenséges érzelmű császári minisztertől s azok eszközeivé alacsonyúlt magyar kormányhivatalnoktól származik; a szelíd lelkű király pedig azokról vagy semmit sem tud, vagy roszúl van tudósítva: egy küldöttséget neveztek ki kebelökből, mely a királyt személyesen értesítené az or-