Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet. Kormánykisérletuk a nemzeti irány elfojtására. 89 ban, a kormány pártolása miatt, eleve is az illyrpártnak lehete megjósolni. De e botrányos jeleneteket csak utóbb, az 1840-ki országgyűlést követő korszakban, beszélendjük el részletesebben, midőn a mozgalmak már határozottabb irányban s világosan kifejezett jelszavakkal tűnnek elő. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a horvát követek az említett gyűlésre már oly utasítást hoztak magokkal, mely kötelességükké tette, a magyar nyelv hivatalos divatának terjesztését s a szabadelvű reformpárttól czélba vett haladási kérdések megoldását minden módon ellenzeni. A Metternich-kormány tehát a nemzetiségi féltékenység felizgatása s ápolása által teljesen czélját érte Horvátországban : az illyr-párt, mely pánszláv irányban indult vala meg, szorosan egyesűit a kormánypárttal s ennek eszközévé lett a szabadelvű magyar reform-mozgalom lebéklyózására. — A heves illyrpártiak nemzetiségűk ügyét vélik vala szolgálni, míg csak a Metternich kormány-politikájának kötelét vontatták — saját kárukra is. De ilyféle kormányeszközök már elégtelenek voltak A reformügy leküzdeni a század szellemét. Mi alatt a kabinet ekként ügyekezék egy részről szigor s megfélemlítés, más részről a nemzeti féltékenység s villongások szítogatása által elfojtani vagy legalább korlátolni s más irányba terelni a feltörekvő nemzeti szellemet: a reform és szabadság ügye, minden ellentörekvések daczára, folyton erősbödött, menten foglalásokat tett maga körűi. A küzdelem alatt, melyet a megyék, kiváltképen a megsértett szólásszabadság kérdésében, közgyűlési tanácskozásaik és felirataik által folytattak, a dikasterialis kormányzat mindinkább elárulta a maga erőtlenségét s tehetetlenségét; a megyei önkormányzat ellenben élénkségben, erélyben és befolyásában a nemzet jövőjének alakűlásái'a ellentállhatatlanúl gyarapodék. A nemzeti közélet minden nyilvánulása annál inkább a megyékben pontosuk össze, mivel a sajtó folyton le volt bilincselve; s bár támadt ez évek alatt egy pár új lap, a közvélemény azokhaladása időközben.