Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

72 Első könyv. Bevezetés. érlelt szabadságszellemet is hozott magával vissza hazájába. Itt a nyelv s irodalom körűi élénk munkásságot találván, s Berzsenyi lyrája által felbuzdíttatván, maga is az írói pályára lépett, melyen már külföldi bujdosása előtt is tőn nemcsak a lyrában, hanem a drámában is „A gyilkos", „A tatárok Magyarországban", „Zách Klára" eredeti darabjaival és Voltaire „Brutusának" fordításával kísérleteket. Ezek egyike, „A tatárok Magyarországban", 1819-ben a székesfehérvári szinésztársaság által Pesten előadatván, a közönség által rendkívüli lelkesedéssel fogadtatott; mi a költőben is kedvet ébreszte, újabb színdarabok készítésére. Bámulatos könyűséggel és sebességgel dolgozván, „Ilka", „Stibor Vajda", „Salamon király", „Szécsy Mária", „A kérők", „Kemény Simon", „A pártütők" s több más darabjai, részint a komor, részint a víg nemben, rövid idő alatt elkészültek s jobbára a színpadon is előadatván, mind nagy tetszéssel fogadtattak. Szinésztársaság ekkoron már mintegy tizenöt lévén Magyarországban s Erdélyben, melyek néhánya a megyei rendek pártfogása alatt álla: e színművek, melyek egyébiránt a sajtó útján is megjelentek, rövid idő alatt az egész hazában ismeretesekké lőnek, s a költőnek oly hírnevet, oly népszerűséget szereztek, minővel iró nálunk még soha sem dicsekedhetett. E fényes sükernek pedig nem annyira a művek tökélyében feküdt oka; mert azok egynémelyike sebtében, csak pár nap alatt készülvén, épen nem mondható hiba s hiánytalannak: a kitörő lelkesedés titka a jól kiszámított színi hatásban s még inkább magokban a művek tárgyaiban s azon szellemben feküdt, mely azokat átlengé. A magyar színpadra került jobb darabok eddigelé mind fordítások valának németből s francziából, melyek bár némileg a magyar élethez idomíttattak, mégis idegen világban s eszmekörben mozogtak, idegen szellemtől valának áthatva. Ellenben Kisfaludy darabjainak tárgya s anyaga egytől egyig mind nemzeti. Víg darabjai majd a városi, majd a falusi életet, való, sajátságos magyar színezetében ábrázolják; egynémelyiknek