Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Előszó az első kiadáshoz

IV Bloszö az első kiadáshoz. átalakulva szemlélvén, ámulattal kérdezi: miként történt e nagy változás mindenekben? Melyek voltak annak tényezői, rugonyai, fokozatai? Milyen a mozgató erők jelleme, hatása, s az általok feltételezett események lánczolata s eredményei, melyeken keresztül a jelen állapotok képződének? Es ha a már elhunyt vagy élemedettebb nemzedék hagyományai s elbeszéléseiből megfejthet is magának egy s más kérdést : tudománya hézagos; mert sem módja, sem kedve nincs mindenkinek átbuvárlani a forrásokat, melyekből magának teljes világot szerezhetne; kézi könyv pedig, melyből mind ezekről rendszeresen, kielégitőleg okúihatna, nem létezik. De sajnosán érezzük ily könyv hiányát akkor is, ha a külviszonyokra vetünk egy pillantatot. Századunk míveltségének egyik legszebb eredménye, hogy a népek már nem egyedül önmagokkal foglalkodnak; hanem figyelmök az emberi faj legtávolabbi családjaira is kiterjed: a régi közöny helyébe érdekeltség, a hajdani elkülönzöttség, szertehuzás helyébe solidaritás lépett a népek között. Tudni akarják, mi s hogyan történik más népeknél; rokon- vagy ellenszenvet tanúsítanak más népek törekvései iránt; versenyre kelnek egymással az emberi szellem és szorgalom teremtményeinek kiállításában ; közös érzelemmel s törekvéssel karolják fel a szabadság, míveltség, emberiség érdekeit. Es csak e közös érdekeltség s versenyző törekvés emelte oly magasra századunk míveltségének épületét. Egy nép előtt sem lehet ma már közönyös: mily véleménynyel viseltetik, rokonvagy ellenszenvet tunúsít-e iránta a mívelt világ; mert ennek puszta közvéleménye is óriási hatalom,