Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

Az 1825-ki országgyűlés előtti viszonyok. 35 területén, a közlekedési eszközök nagy hiányossága miatt, több vidéken az éhhalál ínségét hozták a népre, komolyan figyelmeztették is a kormányt, mennyire múlhatatlan feladatának tekintse a közlekedés könnyítését s javítását, eszközcinek szaporítását. És, nem tagadhatni, tett is az egynémit e tekintetben. A folyamszabályozások, mocsárkiszáritások, útépítések, melyek ezen évek alatt, bár koránt sem a hiány és szükség arányában, megkezdettek, egyátaljában buzdításban, sőt némi kedvezésekben is részesültek a kormány jóakaratából. Módosíttattak némileg ama súlyos vámszabályok is, melyek épen legjelentékenyebb termesztményeinket annyira terhelték vala, hogy azokat számos éveken keresztül egyátaljában nem lehetett haszonnal kivinni a külföldre; minél fogva azok egyedül a belpiaczokra szorítva, az osztrák gyárosok s más iparosok egyedárusága alá jutottak. Példáúl gyapjúnk, dohányunk s több más kiviteli czikkeink vámja, mely elébb majdnem az egyenes tilalommal ért fel, annyira leszállíttatott, hogy azokkal ismét lábra kezde kapni külkereskedésünk. Azonban, csak is ennyire szorítkozék mind az, mit ezen évek alatt, midőn a külföld általában mindenütt megvetette a maga anyagi érdekei virágzatának alapjait, nálunk a kormány felmutathatott anyagi jóllétünk gyarapítása gyanánt. Mind az, mi iparunkat, kereskedelmünket, kivált a múlt század közepe óta lenyűgözte, s az ország természeti gazdagságával oly ellentétes tespedésre kárhoztatta, — különösen: a kereskedelmi szabadság felette nagy korlátozása; az osztrák védvámrendszer, mely a külföldi gyártmányokat általában 60 százalékkal terhelve, a birodalomból, mondhatni, teljesen kiszorította; s mit e védmámok eredményeztek, a külföld visszatorlásai, melyek csak a magyar termesztményeket sújtották; továbbá ama gyarmati közbenső vámrendszer, mi az osztrák tartományok javára hazánkban minden ipart elölt s a mezei gazdászat kifejlését is meggátolta, stb. — mind ez, miknek megváltoztatása s javítása 3*