Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
20 Első könyv. Bevezetés. tett igéret a szükség s veszély múltával többé figyelembe sem vétetett, s az igért alkotmány helyett egy átalános reactio politikája emeltetett fó'szabálylyá a népek kormányában. A szent Ezen fő államelvek állandóságának biztosítása végett szövetség azt t . . . . • r\ l biztosítja, azután, a három ejszakkeleti hatalom, Ausztria, Orosz- es Poroszország, Sándor czár indítványára, még egy olyatén szerződést is kötött, mely az új európai politikai rendszernek mintegy alapjául szolgálna, s melyet szerzőik, — mivel azt a keresztényi testvériség és igazság elveibe burkolák, „szent szövetségnek" kivántak neveztetni. Az okmány, mely e fejedelmek egymás iránti viszonyait a keresztényi szeretet és testvériség elveire fekteti, melyeknél fogva egymást, mint ugyanazon család tagjai, segélyezni kötelesek, — a fejedelmeket népeik irányában úgy tűnteti elő, mint a gondviselés meghatalmazottait, kik az istentől reájok bízott népeket teljes atyai, tehát korlátlan hatalommal igazgatandják; de e mellett a népek jogairól mélyen hallgat. Mióta a szent szövetség okmánya nyilvánossá lett, a népszabadság pártolóiban súlyos kételyek támadtak a fejedelmektől népeik irányában tett Ígéretek beváltása felett; a szükség idején adott szóban bízni alig lehetett többé; s a kételyek és aggodalmak hamar meg is valósúlának: a reactio, elnyomás, öszszeszorítás politikája, kivált a karlsbadi összejövetel (1819 augustus) óta, melynek határozatait aztán a német szövetségi gyűlés is elfogadta s megerősítette (sept. 20), átalánossá lett az európai száraz föld államainak kormányában. A reactio- E szabadságellenes politika az osztrák birodalomban narius politika alkalma- nem nyilatkozott mindjárt a béke helyreállta után; sőt, mintha a népek rokonszenvét s a német- és olaszországi közvéleményt is megnyerni kívánta volna politikájának a bécsi kabinet, pár évig még némi szabadelvű nyilatkozatokkal és rendeletekkel is találkozunk annak részéről. Ezen évek mintegy altatóúl szolgáltak az osztrák népekre nézve, melyek különben is feltétlen engedelmességhez s a kormány és egyház gyámkodásához szokva, közügyeik iránt jobbára zása a biro dalomban.
