Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

Az 1825-ki országgyűlés elütti viszonyok. 13 Azonban, mint tudjuk, e terv akkoron hajótörést szenvedett Ferencz császár szívósságán, ki sem kényuralmáról s absolut hatalmáról a német-cseh örökös tartományokban, sem azon reményről nem akart még lemondani, hogy hegemóniáját a nagy Németországban a körülmények változtával tán sikerűlend még visszanyernie. A tervezett egységes, alkotmányos állam helyett, középpontjául Magyarországgal, székhelyéül Budapesttel, mint tudjuk, a régi egységtelen, zilált szerkezetű monarchia maradt fenn, mely tulajdonképen két, kormánymodorára nézve egymástól lényegesen különböző, egymással csak a fejedelem személyének ugyanazonsága, a „personal unió" által összefüggő államból vala képezve. A tervezett egységes állam x) helyett az úgynevezett „Ausztriai császárság" alapíttatott meg, mely minthogy maga az alapító okmány szerint is, a magyar alkotmány s igazgatás tekintetében semmit sem változtatott s nem is változtathatott, és a cseh-német örökös tartományok kormányát is egészen régi absolut modorában hagyta, az egységes állam igényeinek egyáltalában nem felelt meg. Ezen, egyik felében alkotmányos, másikában korlátlan monarchia tehát most, midőn a béke valahára helyreállott, a kormányzókkal nem kevésbbé mint a kormányzatokkal, a Lajthán túl és innen egyaránt éreztette az újjászervezés szükségét: amazokkal, mivel az egység szüksége ismét követelőleg áll vala • 'lőttük; emezekkel, a Lajthán túl, mivel ők is alkotmányért só vargának; a Lajthán innen, mivel ezen vegyes. házasságban a kényuralmilag kormányzott német örökös tartományokkal mind több veszélytől félthették ősi alkotmányukat. Ezeken kivűl pedig jelenleg még más viszonyok is merültek a felszínre, melyek ezen újjászervezés szükségét még inkább az előtérbe tolták. Az államoknak, a lefolyt ') Napóleon erről így ir 1804-ki augusztus 20-:ín Talleyrandhoz: „Non seulement je suis bien aise que le roi de Hongrie change son titre de roi en celui d'empereur, mais je verrai sans peine le titre de roi <lisparaitre de l'Europe." drresp. de Napóleon. VIII, 477.