Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Második könyv: Az alkotmány helyreállitása. A reformmozgalmak kezdete
144 Második könyv. Az alkotmány helyreállítása. 1825. miatt; mert hiszen a titkos rendörségnek mindenfelé elhelyezett számos ügynökei által bőséges tudósításokat vett az országban uralkodó hangulatról. De minthogy a felzajlott szenvedélyeket lecsillapítani, a nemzetet kiengesztelni, annak bizodalmát visszanyerni kívánja vala: bölcsen arra határozta magát, hogy akadálytalanul kizajlani hagyja az indulatokat, szabad folyást enged a panaszárnak, s engedékenység által fegyverzi le az ellenzéket. Ugyanezen czélból lehetőleg ünnepélyessé is akarta tenni az országgyűlést. Régibb s újabb példák tanúságaiból jól tudta az udvar, hogy a koronázatoknak mindig nagy hatása van a nemzet jó kedvének megnyerésére. Ez által már nem egy ízben sikerűit mellőzni az indulatok kitörését, lecsillapítani a felingerűit kedélyeket: nemcsak mivel a fényűzésben gyönyörködő magyar jellem ilyféle ünnepélyeknél bőséges kielégítést találhat; hanem, s talán még inkább azért, mivel az ősi alkotmányához, törvényeihez, institutióihoz oly hévvel ragaszkodó, természeténél fogva mélyen monarchikus érzelmű, s ép ezért koronája iránt is a kegyelet gyöngéd érzelmeivel viseltető magyar ember minden koronázatban hódolatot lát a fejedelem részéről ezen ősi institutiók iránt s úgy tekinti azt, mint elismerését s biztosítását a maga nemzeti jogainak. Ferencz tehát e kedvnyerő eszközt is megragadta, s a maga negyedik hitvesének, Karolina Auguszta császárnénak, magyar királynévá koronáztatását is az országgyűlés tárgyává tűzte ki. A királyi Ugyanezen engesztelő szellemben készültek a királyi ^trón-' előadások is, melyek a rendek tanácskozásainak tárgyaiúl Leszed. szolgálnának. Megemlékezvén ugyanis Ferencz, mennyiszer s mily hévvel sürgette a nemzet, a század első tizedében lefolyt országgyűlésein, az 1791-ki országgyűlésből kiküldött bizottmányok rendszeres reformmunkálatainak fölvételét: a nemzeti kívánatnak vélt eleget tenni, midőn, a királyné megkoronáztatása mellett, e reformmunkálatok átnézetét s meghányását tűzte ki a gyűlés teendőiül. Ezen kivűl még csak egy tárgy, a magánosak pénzviszonyainak