Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

90 a házi asszony semmit sem csinálása. Egyátalában nem k vánom, hogy a férjhez ment nő a szerzési tevékenységre szorittassék; mindig egészségtelen gazdasági és társadalmi viszonyokra mutat, ha ennek szüksége nagyobb mérvben lép elő. De a szerzési tevékenységtől azért meg keli szabadalva lennie, hogy feleségi,háziasszonyi és anyai kötelességeinek teljesen odaadhassa magát. Hogyazonb?n—minta mi az eset tulnyomólag a mi polgári osztályunknál — a férfi éjjel és nappal fusson, dolgozzék és keressen, a nő a nap felét a toilettetükörnél, vagy regényt olvasva a divánon, a másik felét pedig látogatásokat téve, sétálgatva töltse, mig házában minden, a gyermekeket is beleértve, a cselédekre van hagyva: azt sem méltányosnak, sem észszerűnek nem találhatom. A férfi szerencsésnek mondhatja magát, ha ettől csak tárczája és háztartása szenved; a henyélés minden bün kezdete. Ehhez járul a cselédtartási fényűzés káros befolyása a nemzetgazdasági tevékenységre. A földmivelés, ipar- és kereskedés mind panaszkodnak a munkaerők hiányáról s annak rendkívüli drágaságáról; a panasz nagyon is alapos, és a panaszolt baj gazdasági hátramaradásunk főokainak egyike. Azonban, hogy határozza el magát a szegényebb ifjú is a savanyu munkára, ha, mint szolga, fél vagy egész semmittevésért is könyebb és kedvesebb alkalmazást talál? Az 1870-ik népszámlálás mutatja, hogy személyes szolgálatra (bele nem értve inast, szolgálót stb. a ki egyszersmind a keresetben alkalmaztatik) van alkalmazva 1.143,075 egyén vagyis 7ti6,156 egyénnel (200%) több, mint az 1857-iki népszámláláskor! Ezzel szemben ugyanazon tizennégyévi időközben az iparnál alkalmazott munkások száma csak 173,536-al emelkedett, és az 1870-ik népszámláláskor még távolról sem érte el a pusztán személyes szolgálatra alkalmazott egyének egy harmadrészét (355,873.) Egészen ázsiai állapotok! Nem lehet elég határozottan harczolni ellene. Ha a cselédadó segit ezen: nagyon áldásosán fog működni. E miatt az adótételt sem tenném nagyon alacsonyra; mintegy 30, 40 és 50 forint a vidék, város vagy nagyváros szerint minden cseléd után az első és illetőleg nagyobb csa-