Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

74 Sokkal jelentékenyebbek és merevebbeknek látszanak a magyar és közös államadósságok kiadási tételei. Rögtöni leszállítás itt természetesen lehetetlen; a jövő költségvetésben részben maga magától beáll, részben igen nagy megerőltetés nélkül elérhető'. A mi a maga magától való apadást illeti, elég arra emlékeztetni, hogy a kamatok és törlesztés tulnyomólag ezüstben fizettetnek, s ez által bankjegy és ezüst közt létező árfolyamkülönbség által nem lényegtelenül gyarapittatnak. E tanulmány folyamán eléggé kimutattuk, miszerint államháztartásunk egészségessé tétele nem érhető el nemzetgazdasági visszonyaink gyökeres javitása nélkül, a mely a maga részéről a valuta szabályozását, a rendes pénz- és hitelügy helyreállítását előfeltételként követeli. Ha ez a legközelebbi három év alatt keresztülvitetik — mint keresztül kell vitetnie, ha pénzügyi nyomorunk elhárítását őszintén akarjuk, — akkor természetszerűleg elesik az agio által okozott kiadás-többlet is. Az agio ez idén az államköltségvetésben csak 8°0-kal van számítva, az 1873-ki 10, és az előbbi évek 20°0-ával szemben. Ezen csak nyolczszázalékos agio vagyis az ezüstpénz beszerzésének költségei a költségvetési törvényben fel vannak véve: a közös államadósságnál 954,0 80; a magyar vasúti kölcsönnél 372,019; a gömöri zálogleveleknél 30,738; a 30 milliós kölcsönnél 151,936; az 54 milliós kölcsönnél 216,000; végül a 76l!2 milliós kölcsönnél, ha azt is 8°0-kal számítjuk, 367.200 frttal. Ez ad összesen megtakarításul (954,080+1.136,893-j 2.090,973 forintot, mely a jövő vagy rendes költségvetésben némileg magától fog előállani. Előreláthatólag azt kérdik: vájjon a valuta helyreállításából a magyar államadósságok terheinél várható 1.136,893 forintnyi megtakarítás nem fog-e ellensulyoztatni azon uj kölcsönök terhei által, a melyeket 1877-ig kényszerítve leszünk felvenni? vájjon ki lehet-e kerülni, hogy még 1874. őszén ne vétessék a legújabban megszavazott kölcsön második fele (7672 millió forint) igénybe, és már csak maga ez által is a magyar államadósság terhe ne növekedjék évi további öt millióval? Igaz, ez nem kerülhető el, ha az eddigi módon gazdálkodunk továbbra isf vagy pedig 3—4 millió forint megtakarítással beelég-