Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

63 ben is csak zavar. Ezen felül, részben eme képességhiány tudatában, részben, hogy az állásokat szaporítsák, igazgatási gépezetünkből ugy bent magokban a minisztériumokban, mint ezek és a külső végrehajtó közegek közt, az ellenó'rzés, felülvizsgálat, utóellenőrzés, és legfelső felülvizsgálat valódi khinai csomagoló rendszerét építették, a mely a hivatalnokoknál minden önállást lehetlenné tesz, a gyors elintézést előli, és minden ügy, akár fontos akár nem, annak a mit az érdemel és szükségei, tizszesét veszi irkálás és időpazarlás kép igénybe. Teremtsetek képes hivatalnokokat, kik megfelelőleg legyenek dijazva, de egyúttal szakmájokban bizonyos önállóság és felelőséggel is fel legyenek ruházva! Akkor a közszolgálat alig fogja a mai személyzet egy harmadát és a mai kiadások felét megkivánni, s mégis sokkal jobban el lesz látva, mint van ma. XXIV. Aközponti vezetésnél ily módon kényelmesen meglehet takaritani másfél millió forintot, a közszolgálat hátránya nélkül, sőt annak lényeges előnyére. Természetesen csak példát akartam felhozni, csak irányt akartam mutatni. A követelt reformnak nem lehet esupán a központi igazgatásra szoritkozni ; a bajok, melyeket száműzni vagy legalább gyengiteni kell, előfordalnak — gyakran talán még merevebb alakban — a közélet minden mezején. Az ajánlott reformnak annálfogva ki kell terjedni : a megyei és törvényhatósági igazgatásra, az adóügyre, igazságszolgáltatásra, az állami jószág, bánya és erdőügyre, a közoktatás, börtönügyre, a nemzeti hadseregre stb. Mindenütt szükséges a sokat irás, a mlszámos, mütani Schlendrianak, a kölcsönös hivatalos gyanúsítás és felügyelésnek eddigi rendszerét kevésbé haszontalan irkálással, kevés, de munkabíró, jól fizetett, komoly munkára képes, némi önállóság és megfelelő felelősséggel felruházott hivatalnokokkal pótolni. Anyereség,melyetaz ország ezen rendszerváltoztatásból minden nyilvános és közügy észszerűbb és gyorsabb elintézése folytán fogna nyerni, nem számitható ki; jelentéktelen nem lehet. A közvetlen megtakarítás azonban az állampénztárra nézve mindenesetre milliókra számitható, a mely részben a tulajdonképi igazgatási költségekből takarítható