Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

30 lókra marad és alkalmaztatik (lásd III, IV. fejezet).., Képes-e a magyar lakosság többet fizetni? képes-e csak ennyit is könnyű módon fizetni? Még a második kérdésre sem merek röviden igennel felelni. Az észszerű állam- és nemzetgazdaság már magasra csavart adótételnek tartja, ha átlagosan a polgároktól évi bevételeik hisz százaléka kívántatik államczélokra. Legyünk mi adakozóbbak: 25 százalékot még elfogadható adótételnek tartva. Ez esetben a százkilenczven millió, a melyet Magyarország lakosságának államczélokra kell adnia, évi nemzeti bevételül 4X 190 = 760 millió forintot tételez fel. Hogy valóban ennyire rúgna fel, ezt teljesen elfogadhatlan feltevésnek tartom. Hol, a szerzési tevékenység melyik terén? Jogosan mondják Magyarországot földmivelö államnak,; 5. 866, 885 tizennégy évnél idősebb férfi egyénnél, kiknek foglalkozása az 1870-ik évinépszámlálásnál kimutattatott, *) nem kevesebbnek, mint 3, 690, 509nek adott a földmivelés foglalkozást és keresetet, tehát az összeség 63 százalékának. Mely jövedelmet szolgálhat ezen forrás, a mely a népesség két harmada számára van hivatva, foglalkozást és fentartást adni? A hivatalos kataszteri felvételeken nyugvó kimutatás, melyet a pénzügyminisztérium uj törvényjavaslatához a földadó reformjáról hozzácsatolt, a föld összes tisztajövedelmét Magyarország. Erdély, Horvát-és Szlavonországban évi 122. 253, 925 forintra teszi. Ez összegbe a határőrvidék nincs beleértve. Ha ennek 2. 033, 619 holdjának tisztajövedelmét átlag egyei^ővé tesszük a magyar - erdély-horvátteriilet (46. 546, 591 hold) tisztajövedelmével, ugy a fentebbi összeg 5. 368, 754 forinttal emelendő. Ez ad összesen 127. G millió forintot. Igaz, hogy sok helyen a hozadék katasteri becslése kezdettől fogva igen alacsonyra volt véve, hogy sok más helyen azt az azóta közbejött javítások erősen megváltoztatták; Kerkápoly a kettős különbözetet körülbelől 13o/°-re számította és annak kijavításával az évi földadót (pótlék nélkül) 26. G-ról kerek 30 millióra akarta emelni; mi a különbséget szívesen becsüljük négyszer akkorára is, ennek megfelelőleg és belszámitásával az ideiglen adó*) Bele nem értve 1. 369, 312 ívip^zámost, kik túlnyomó nagy részben szintéi a földmivelisnél találnak alhazáat.