Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

Magyar szinház

100 dorgáló nyilatkozatnak ezen nem várt fordu­latán , erősen megéljenzé a maga nemében egyetlen elnököt; míg megfordítva , a tábla tagjainak azon része, melynek az elnök feddő beszédének kezdete valódi élvezetet nyújtott, annak végén erősen boszankodott. Magyar színház. A magyar színház ügye levén szőnyegen P . . . megye gyűlésén, egy — különben a nemzetiség ügyét melegen pártoló táblabíró, a színház mellett nem igen buzgólkodottt. Mi­dőn ez iránt barátjaitól ülés után kérdőre vonatnék, így igazolá magát. „Az emberek, mihelyt pártolás alá vétetnek, mindjárt elbíz­zák magukat. így a magyar színészek is. Ezek, mielőtt megyei sőt országos pártfogás alá vétettek, nagyon iparkodók valának; de már most annyira elbizakodtak és hanyagok, hogy a múltkor a „Falura kell menni" czimü darab előadásakor még annyi figyelemmel sem vol­tak a közönség iránt, hogy komédiás ruhát vet­tek volna magukra, hanem csak amúgy közön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom