Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

A jó jegyző

138 hogy azokból semmi essentiális dolog el nem maradt, s quasi in nucleo hü képét adják azon ülésnek." Rövid társalgás után a szokott kölcsönös hajlongások közt távozott a vendég, és a szer­kesztő megtekinté a közlött jegyzeteket. Az első íven hüvelyknagyságu s vastag be­tűkkel szóról szóra csupán ezek valának olvas­hatók : „Illustrissimus Dominus e L. B. Xicolaus Wesselényi de Hadad, electus Ablegatus I. Cottus Szolnok mediocris, nec non Sedis Sicu­licae Udvarhelyszék et quidem perpetuus, — observat" : A második ív e szavakkal vala tele irva, úgymint : „Illustrissimus Dominus e L. B. Sámuel Jósika de Branyicska, ad Exc. Cancellariam R. H. A. Referendarius Aulicus et quidem Supernumerarius, S. C. et R. A. Majestatis Camerarius viszont észre veszi, id est reflec­tit" : „Ilustrissimus Dominus Nicolaus Cserei de NagyajtaRegalista : enunciationem Suae Illus­tritatis ob magnum clamorem ac strepitum per­petuum non potui audire,ergo nec praenotare."

Next

/
Oldalképek
Tartalom