Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

A szórakodott és kéjelmes szónok

118 „mikép jut egy szerény de független válasz­tott megyei alispán azon szerencséhez, hogy őt egy a kormány által oly magas polczra helyezett exezellencziás úr collegájának czi­mezi?" „Igazi collegák vagyunk 0 . . . barátom, mert mindketten Tiszát regulázunk" válaszolá a gróf. A szórakodott és kényelmes szónok. Egy megyei főispán beiktatása ünnepélyére a szomszéd megye fényes küldöttséget neve­zett, annak vezérletével egy magas állású, kényelmességéről és szórakodottságáról egy­iránt ismeretes táblabírót bizván meg. — Ez a r ., . . i plébanus urat szólitá fel az alkalmi beszéd elkészitésére, ki az általa készitett be­szédet levelébe belészöve csakhamar elküldé a táblabíró urnák. Ez a levelet, a nélkül hogy még csak el is olvasta volna, eltette, és csak a beiktatás alkalmával vette ismét elő; a mikor a beszédet a plébanus ur leveléből kiolvasva el­mondájinely alkalommal az előtte addig isme­retlen beszéd szépségén maga is csudálkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom