Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

88 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKBÓL. házi kerület világi fő- és algondnokai, szokás szerint a kerületi zsinat által választott assessorok, és az illető kerületnek minden papja, — döntő szavazattal szokás szerint csak a fennebbi assessorok birván, — előadója végül egy egyházkerületi jegyző; 2) mint egyházi felsőbb törvényszék:a közönséges zsinat, (synodus generális), melynek elnöke a püspök, birái az esperesek, egyházkerületi jegyzők, a székezo bírák és az egyházi főtanács 12 biztosa, előadói végül az egyházkerületi jegyzők. b) az ev. lutheránusoknál: 1) mint egyházi alsóbb törvényszék: a kerületi (capitulum) gyűlés, melynek elnöke a dekán, birái a káptalan seniora és syndicusa, előadója pedig a jegyző (syndicus); 2) mint egyházi felsőbb törvényszék: a püspöki szók, melynek tagjai a püspök, generális dekán és syndicus, valamint a püspök által meghivatott papok is. c) Az unitáriusoknál: 1) mint egyházi alsóbb törvényszék: a kerületi zsinat, melynek elnöke az egyházkerület esperese, birái a kerületbeli minden pap és a kerület világi gondnokai, előadója pedig az egyházkerületi jegyző; 2) mint egyházi felsőbb törvényszék: a közönséges zsinat, melynek elnöke a püspök, birái az esperesek s egyházkerületi jegyzőkön kivül a választott világi birák. Ezen egyházi bíróságok hatásköre a fennebbi §. által lényegesen korlátoltatott, minthogy ezek illetősége alá egyedül a házassági, illetőleg vegyes házassági perek, és ezek is csak annyiban tartoznak, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét és akár az ideiglenes elválást, akár a végképpi felbontást tárgyazzák.J) A vegyes házassági válóperekre nézve az 1868: XLVIII. t.-cz. 2) aképpen intézkedik, hogy a vegyes házassági válóperek, a mennyiben a házassági kötelék érvényesságét és az ideiglenes elválást vagy a végképpi felbontást tárgyazzák, az alperes illetékes bírósága előtt inditandók meg, és miután az alperes felett kimondott ítélet jogerőre emelkedett, legfölebb 30 nap alatt hivatalból átteendő a felperes illetékes bíróságához, mely viszont a felperes felett hoz Ítéletet. Mindenik félre nézve egyedül saját illetékes bíróságának ') A p. t. r. 22. §. egyedül a házassági viszonyból eredő követelésekre levén alkalmazható, az eljegyzési viszonyból származó azon peres kérdésekre, melyek felett a p. t. r. életbeléptetése előtt az egyházi törvényszékek ítéltek, a p. t. r. 22. §-a nem alkalmazható, következőleg, ha a kereset tárgya 300 irtot tul nem halad, sommás bíróság elé tartoznak. (Sem.-széki e ~j. hat. 1870. január 10-röl 3482. sz. a.) :) T3rv. éj Rend. Tára, II. folyam, 151. BE.