Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

84 I. CZ. A^BIRÓSÁGOKRÓL. ságnál, melynél a telekkönyvek vezettetnek, és mindazon ügyek ellátása és kezelése, melyek a telekkönyvi rendszabályok szerint intézendők el, ennek jogköréhez tartoznak. A jog és vagyon biztonsága, s az ezen alapuló közhiteinek egy nélktilözhetlen feltétele az, hogy telekkönyvek létezzenek, melyeknek feladata az ingatlanokra vonatkozható minden jogok, jogi és birtoklási viszonyok és kötelezettségek, megszorítások stb. nyilvántartása. E czélt tekintve, a telekkönyvek főkellékei: a) az elkülönítés (specialitás), mely szerint minden fekvöség külön felvétetik, oly módon, hogy fekvése és ugyanazonossága könnyen kitudható, továbbá, hogy a jogok minden egyes fekvőségre nézve külön kitüntetnek; b) a nyilvánosság (publicitás), melynélfogva mindenki szabadon megtekintheti a telekkönyveket s azokból kivonatot szabadon vehet s igy a jogviszonyokról tudomást szerezhet; c) törvényesség (legalitás), hogy t. i. a bejegyzések hitelesek és jogérvényesek is legyenek. A telekkönyv körül Magyarországon a következő törvények állanak fenn: a) az osztr. ált. polg. törvénykönyv erre vonatkozó rendeletei,— minthogy ezek az orsz. b. értek. 21. 156. §§. által a törvényhozás további intézkedéséig határozottan fenntartattak; b) az 1855, decemb. 15-kén kelt telekkönyvi rendelvény, mely minden erre vonatkozó későbbi pótló határozatokkal együtt az országb. ért. I. 145. §. által hasonlólag hatályban hagyatott; ezekhez azonban a telekkönyvi rendelvény előtt megjelent helyszinelési rendeletek is számitandók, melyek a telekkönyvezés alapját képezték, és a telekkönyvek továbbvezetésénél is tekintetbe veendők, ide tartoznak: az 1853 április 18-ki ministeri rendelet, az 1853. september 16-ki helyszinelési útasitás és az 1855 február 26-kán a telekjegyzőkönyvek szerkesztéséről és hitelesítéséről kiadott rendelet. A telekkönyv tárgyait ingatlanok és jogbejegyzések képezik, ennek folytán felveendők: a fekvőségek és az ezekre vonatkozó jogok , melyek közt ismét kétfélét kell megkülönböztetni, t. i. a tulajdonjogot, és az idegen dolgot terhelő jogokat. — A telekkönyvnek e szerint három részből kell állani: A) a birtokállási lapból, — B) a tulajdonlapból és Cj a teherlapból5). Erdély telekkönyvezése csak a legújabb időben2) határoztatván el , a munkálatok jelenleg folyamatban vannak , s igy ') E munka köre nem engedi meg , hogy a telekkönyvekről bővebben szóljunk, 1. azonban a továbbiakra nézve is: Halmosy Endre: a Telekkönyvi rendszer" cz'mü munkáját. s) Jgazságügyminiit. rend. 1867 ootob. 16-ról éi 1867 novbr. 8-ról.