Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

II. FEJ. BIE. HATÍSKÖE. 81 tozik, a melynél az eljárás megindítása czéloztatik. — Nagyon természetes azonban, és a tárgyalási elvből következik, hogy ezen kérdés elhatározásánál a biróság csak azon körülményekre vehet tekintetet, melyek magából az illető beadványokból kitűnnek, de nem alapithatja intézkedését vagy határozatát magántudomására, vagy más úton szerzett tapasztalataira. A p. t. r. 14. §. azon eseteket tartja szem előtt, midőn a biróság illetéktelensége vagy érdekeltsége csak a per folyama alatt — tehát az eljárás megindítása után — tűnnék ki, vagy pedig midőn az érdekeltség csak a per folyama alatt állott be, vagy végül az illetéktelenségét a semmitőszék mondaná ki; mindezen esetekben elvül áll az, hogy az illetéktelen biró cselekményei és egész eljárása, tehát minden végzése, határozata és ítélete^ semmisekké válnak , ellenben a felek tényei érvényűket megtartják, az illetéktelen biró előtt tett nyilatkozatok, periratokban tett beösmerések stb. teljes érvényökben megmaradnak , s ugy tekintendők, mintha illetékes biróság előtt tétettek volna. 15. §. Bírói hatáskör: a személyek és javakra nézve: Személyek vagy javak nemesi vag*y nem nemesi minősége se a birói hatáskörre és illetőségre, se az eljárásra nézve különbséget nem tesz. Miután már az 1848-ki törvényhozás az állampolgárok jogegyenlőségét kimondotta, a fennebbi §. határozványa tulajdonképpen magától értetődött volna, ha nem is tétetik erről határozott emlités; mindazonáltal tekintettel arra, hogy az or-* szágbirói értekezlet munkálatában a jogegyenlőség csak is a büntető igazságszolgáltatásra vonatkozólag van határozottan kiemelve, minden lehető kétség kizárása végett nem volt felesleges ezen elvet a p. t, r. folytán is határozottan hangsúlyozni. 16. §. városokban: A városi törvényhatóságnak alá van vetve a város határában létező minden személy és dolog különbség nélkül. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye egyes esetekben a rendezett tanácsú mezővárosokra nézve : a jelen fejezetben van meghatározva. Qroisz M, polg. t. rendi. f>