Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

I. PEJ. BIR. SZERV. 69 közül csak is Suhayda J) magyar polgári törvénykezési rendtartásában és Ökrös2) hasonczimü munkájában találunk említést, Suhayda minden indokolás nélkül azon nézetet nyilvánítván, miszerint a tanács minden törvényszéknél a törvényben meghatározott számon felül is mehet , de az elnökön kivül minden esetre páros számú szavazó tagokból alakítandó, mig Ökrös ezzel ellentétben a jogügyi bizottság 1868 october 4-ről kelt jelentésére támaszkodva azt állítja, hogy a tanács sem több sem kevesebb tagból nem állhat, mint mennyit a fennebbi §. megállapít. — És kétségtelenül az utóbbi nézet tekintendő helyesnek, és a törvényhozás akaratával megegyezőnek; mig ugyanis az igazságügyministeri törvényjavaslat 4. §-ban és a jogügyi bizottságnak 1868 május 6-ki jelentésével beterjesztett munkálat 5. §. szerint is ezen szóval „legalább" a szavazó bírák számának csak minimuma határoztatott meg, és igy e mellett az elnöknek nagyobb számú tanácsot alakitni szabadságában állott volna, s ezen kívül a jogügyi bizottság munkálatának említett 5. §-ban még az is kimondatott, hogy a tanács minden törvényszéknél az elnökön kivül minden esetre páros számú szavazó tagokból alakítandó,— mi hasonlólag magában foglalta az elnöknek azon szabadságát, hogy nagyobb számú szavazó tagokból alakithassa a tanácsot — addig a jogügyi bizottság 1868 october 4-ki jelentése szerint és a törvény szövegezésében a „legalább" szó kihagyatott, ugy szintén mellőztetett azon megjegyzés is, hogy a tanács minden törvényszéknél az elnökön kivül minden esetre páros számú tagokból alakítandó , mely körülmények határozottan a mellett szóknak , hogy a törvény szerint a tanács sem több sem kevesebb tagból nem állhat, mint a mennyit a fennebbi §. megállapít. De ezen értelmezés mellett tanúskodik azon körülmény is, hogy a bírósági ügyviteli szabály 81. §. szerint azon esetben, ha a szavazatok két vélemény között egyenlően vannak megoszolva, és az elnök a különböző szavazatok egyikéhez sem járulhatna, nem szabadna a tanácsot még egy vagy több szavazó tag meghívásával megerősíteni és ezek szavazatának hozzájárultával a határozatot létesíteni — mint az ezelőtt történt — hanem a törvény szerint alakított tanács a határozatot az ügyv. szab. .81. §. útmutatása szerint meghozza. Végül pedig mintegy további érv a fennebbi vélemény helyes volta mellett szolgál azon kivétel (exceptio firmát regulám), ') Suhayda, i. m. 26. 1. 2) Ökrös, i. m. 46. L 13. jegyz.