Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

fa PEJ. BIR. SZERV, valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy ügyvéd mellett, s e három év letelte után a gyakorlati bírói vizsgálatot szintén sikerrel állta ki. ') Mindezeken kivül megkívántatik még, hogy a biró kine­yeztetése után, hivatalának elfoglalása előtt, a bírói esküt le­tegye, a hivatalbalépés az eskü letételétől számíttatván.2) III. A bírák függetlensége és ebben gyökerező részrehajlatlan­sága biztosíttatik az által, hogy egyfelől minden biró az állam­pénztárból húzza fizetését, és a törvényben meghatározott ille­tékek- és dijakan felül ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni;3) másfelől pedig a törvényesen kinevezett biró a törvényben meghatározott eseteken és módon kivül hivatalából el nem mozdítható,4) sőt a törvényben meghatározott eseteken kivül csak saját akaratjával lehet székhelyéről más bírósághoz, vagy más hivatalba áttenni, vagy előléptetni. *) A biró, miután 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép; ezenkívül csak azon esetben helyeztethetik nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelessége teljesíté­sére többé nem képes.6) Továbbá a biró nem lehet egyszersmind országgyűlési képviselő, gyakorló ügyvéd vagy ügynök, nem viselhet más akár állami, akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot, kivéve, a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a véderőrői szóló törvény által kötelezve van; nem lehet tanár vagy tanitó, nem folytathat kereskedést vagy ipar­üzletet, vagy bármi oly foglalkozást, mely a birói hivatal füg­getlenségével össze nem fér, vagy mely által hivatalos köteles­ségei teljesítésében gátoltatnék; végül nem lehet valamely poli­tikai folyóiratnak sem tulajdonosa, sem kiadója, sem szerkesz­tője. ') A biró nem fogadhat el magánosoktól sem nyugpénzt, sem bármi néven nevezendő adományt vagy javadalmazást, s ') 1869: IV. t.-cz. 7. §, *) 1869: IV. t.-cz. 14. §. 3) 1869: IV. t.-cz. 5. §. 4) 1869: IV. t.-cz. 15. §. s) 1869; IV. t.-cz. 16. §. 6) 1869; IV. t.-cz. 17. §. 0 1869; IV. t.-cz. 8. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom