Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

528 IX. CZ. AZ ELJÁRÁS ELTÉRŐ MÓDJAIRÓL. A választott bírósági határozat ellen fellebbezésnek és perújításnak éppen nincs, semmiségi panasznak pedig csak igen kevés, a törvényben határozottan kijelölt esetben van helye (509. §.). Oly birói cselekvények, melyek természetüknél fogva biztosan csak az államhatalom utján foganatosíthatók, a választott bíróság által teljesedésbe nem vétethetnek, hanem azok foganatosítása iránt a rendes bíróság megkeresendő (506. §.); a választott bíróság határozatának végrehajtását is csak a rendes bíróság rendelheti el és foganatosíthatja (510. §.). Az eljárás módját a felek , egyetértőleg meghatározhatják ; ha e tekintetben egyetértés nem jön létre, az általános szabályok alkalmazandók (504. §.). Választott bírósági eljárásban is a p. t. r. szabályai alkalmazandók , tekintettel mindazonáltalazon eltérésekre, melyeket a jelen fejezet megállapít. 495. §. Választott bíróság. A felek kölcsönös szerződés folytán választott bíróságra ruházhatják peres ügyeik eldöntését, azon esetek "kivételével, melyekben az 53. §. szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye. A választott bíróság azon jogosultsága, hogy bizonyos peres ügyet eldönthessen, az érdekelt felek akaratnyilvánításán alapszik; ezért emliti a fennebbi §. a „kölcsönös szerződést." Hy szerződésre léphetnek mindazok, kik a magánjog határozmányai szerint általában szerződés kötésre képesítve vannak, a gyámság és gondnokság alatt lévő személyek kivételével, kik még a gyám vagy gondnok által sem léphetnek ily szerződésre, miután a fennebbi §. ezek ügyeire nézve kivételt állapit meg. A választott bírósági szerződésnek tárgya általában minden peres ügy, azok kivételével, melyek az 53. §-ban említtetnek; ezek pedig a következők: a) telekkönyvi ügyek; b) hitbizományi ügyek; c) házassági s általában olyan ügyek, melyek által házassági elválás czéloztatik; és d) olyan perek, melyeknél távollévő, vagy gyámság és gondnokság alatti személyek vannak érdekelve. Némely esetekben, mits p. o. az osztr. polg. t. könyv 835. 841. és 842. §§. eseteiben, a törvény maga hivja fel a feleket arra, hogy ügyöket választott bíróság elhatározására bizzák.