Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

VL CZIKK. 31 LIV. t.-cz. 5. §. értelmében külön semmitöszék szerveztetett, a semmiségi panaszok ellátása tehát ennek áll hatáskörében, mégis akképpen intézkedik az 1868: LIV. t. ez hatálybalépte előtt akár felebbezéssel együtt, akár külön beadott semmiségi panaszokra vonatkozólag, hogy ezek nem a semmitöszék, hanem az előbbi törvk. szabályok szerint illetékes felebbviteli biróság által intézendök el; ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy az id. törvk. szabályok I. 106. §. és az osztrák ideigl. polgári perrendtartás 340. és 341. §§. szerint a feleknek szabadságukban állott a felebbezéssel a semmiségi panaszt összekapcsolni, és hogy a felebbviteli bíróságok határoztak a semmiségi panasz felett is; ha továbbá figyelemre méltatjuk azon körülményt, hogy az oly esetekben, midőn a felebbezés semmiségi panaszszal egybeköttetett, a felek a panaszpontok elösorolásánál a gyakorlatban nem különböztették meg. szigorúan a felebbezési sérelmi pontokat a semmiségi okokat magában foglaló sérelmi pontoktól, és igy az ily semmiségi panaszok az 1868: LIV. t.cz. 275. és 300. §§-nak legtávolabbról sem felelnek meg, csak helyeselni lehet a fennebb emiitett pontban tett intézkedést, ámbár az oly semmiségi panaszok elintézését, melyek az előbbi törvk. szabályaink uralma alatt külön — tehát nem a felebbezéssel együtt — adattak be és az új törvény hatálybaléptekor még nem voltak ellátva, minden veszély vagy káros következmény nélkül a semmitőszékhez lehetett volna útasitani. . E czikk 7. pontjára vonatkozólag végül figyelembe veendő az 1863. augustus 31-én 10,503. sz. a. kibocsátott udvari rendelet, melynek tartalma szerint a gyámi és gondnoksági ügyek feletti gondoskodás és azoknak peren kivüli elintézése megyékben és szabad kerületekben a megye, illetőleg a kerület közönségéhez utasíttatott, ezen ügyekben a peren kivüli határozat hozatala és a határozatnak végrehajtása a megyei, illetőleg kerületi közigazgatási hatóságot illetvén; az ily határozatok és intézkedések ellen emelt panaszok felett felsőbb folyamodásilag egyedül és közvetlen az ő Felsége nevében eljáró kir. udvari cancellária volt hivatva határozni; ugyancsak ezen hatóság volt illetékes a szab. kir. és a XVI szepesi városok gyámi és gondnoksági ügyeire nézve is. Midőn azonban a nemzeti felelős kormány visszaállíttatott, a kir. udvari cancelláriának ezen fennebbi teendői az 1867. február 17-én kelt legfelsőbb kézirat1) szerint az igazságügyministeriumra mentek volt át; minthogy pedig az 1868: LIV. ') Törv. éa Bead. Tára 2. ffc