Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

H. PEJ. ALPERES3ÉG, 151 lenti; a beavatkozásnak két főnemét kell megkülönböztetni, u. m. a fő- és melíikbeavatkozást (int. principális, int. accessoria). Valamely per kimenetele által ugyanis két tekintetben lehet valamely harmadik személy érdekelve, egyfelől, midőn a .perben álló felek egyikének győzelme által van érdekelve, iiogy t. i. az .ezen győzelemből reá nehezedhető kárt elhárítsa (a mellékbeavatkozás esete); másfelől, midőn a beavatkozás igénye a per tárgyára nézt kizárólagos, ugy hogy bármelyik fél gyözedelmeskedése esetében a harmadikra kár háramlik (a főbeavatkozás esete). A p. t. r. 72. §-ban foglalt fogalommeghatározás nem általános, hanem a beavatkozásnak inkább csak egyik esetét, a főbeavatközást foglalja magában; a mellékbeavatkozásról a p. t. rendtartásban említés sincs téve. a) A p. t. r. 72. §-ból kitetszőleg a beavatkozásnak alapja vagy jogközösség, vagy törvény; a főbeavatkozásra vonatkozólag különösen, — mely a p. t. r. által is fennebb felemlittetik ős szabályoztatik, — mint egyes példák felemlithetők: ha kőt fél egy bizonyos dologhoz való tulajdonjog iránt perel, és egy harmadik azt állítja, hogy azon dolog az övé, őtet illeti; vagy ha két fél ^örvényes örökösödés czimén veszi igénybe az örökséget és az iránt egymással perelnek, és egy harmadik, mint végrendeleti örökös lép fel, azaz ugyanazon örökséget végrendelet czimén veszi igénybe stb. A főbea vatkozás helyére és idejére nézve figyelembe veendő, hogy annak egyfelől csak a rendes eljárásban van helye, minthogy ezt sommás eljárásnál is alkalmazva, azon eljárás gyors lefolyását — mely pedig főczél — csak nehezítette volna; másfelől pedig csak addig megengedhető, mig az utolsó perirat be nem adatott, vagy az ügynek Ítélet alá terjesztése nem kéretett. A beavatkozási pernek hatása a főperre nézve különböző, a szerint, a mint az ellenfél a beavatkozó jogát elismeri vagy V Endemann: i. m. 74. 75. 76. §§. Osterloh: Lehrbucb des gem. dentsch. ord. Civiíprozesses 173. §. Linde: i. m. 110. §. *) A hannoverai p. t. r. 36. §• a mellékbeavatkozásra vonatkozólag a következőket rendeli; ha egy harmadik személy érdeke abból áll, hogy a peres felek egyikének győzelme által egy reá netalán nehezülendő* kárt elhárítson, a pert azon állapotban, melyben volt, mikor a beavat * kozás történt, átvenni és azt azon peres féllel, kinek segedelmére akar lenni, folytatni, vagy ha mindkét fél abba beleegyez, a helyett, ki mellé perbe lép, annak vezetését maga átvenni tartozik.