Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

146 n. CZ. AZ ÜGYFELEKBŐL. második esetét megállapítani, sőt inkább annak csak egy második feltételét kívánta meghatározni és kiegészíteni az a) pontot, kijelentvén azt, hogy a végre, hogy több követelést egy keresetbe összefoglalni lehessen, szükséges azon kivül, hogy azok ugyanazon egy jogalapból vagy hasonnemü ügyletekből eredjenek, még az is, hogy azon bíróság, melynél a kereset beadatik, az előterjesztett követelések mindenikére illetékes legyen. ') 68. §. A kereset kijavítása. A beadott kereset kijavítása csak addig engedtetik meg, míg az ellenbeszéd elő nem terjesztetett. Ennek megtörténte után se a kereseti kérelem jogalapját meg nem változtathatja, se a keresetlevélben foglalt követelését felébb nem emelheti. 69. §. A kereset visszavétele. Felperes visszaveheti keresetét az alperes megidéztetése előtt feltétlenül; az alperes megidéztetése után, de az ellenbeszéd előterjesztése előtt csak a költség megtérítése mellett. E joggal a beavatkozó egyedül a beavatkozás tárgyára nézve élhet. 70. §. Perletétel. Felperes a megkezdett tárgyalás folyama alatt a pert bármikor leteheti, ha abban végitélét még nem hozatott. A perletétel ez esetben a per elvesztésével egyenlő hatálylyal bir, mi ellen csak perújításnak van helye. •) L. Daoscher A. i, m. C6. §-hoa adott jegyzeteket, hol ugyanesen nézet rao kifejtre.