Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

és L CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL, A 30. §. meghatározza, hogy ezen esetekben a bírói illetőséget rendszerint az alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza (actor sequitur fórum rei); a legrégibb idők óta fenmaradt ezen elv s a dolog természetében is fekszik, minthogy az alperesnek, mint megtámadott félnek, még több érdeke van azon kérdésnél, hogy felette melyik bíróság fog Ítélni. Főkérdés itten az, hogy mit kell érteni „rendes lakhely" alatt, miután a törvény e tekintetben fogalom meghatározást nem tartalmaz.l) Kendes lakhely alatt értjük azon helyet, hol valaki azon bebizonyítható vagy a körülményekből tisztán kitetsző szándékkal, hogy ottan állandóan tartózkodjék, megtelepedett. Szükséges tehát, hogy létezzék az illető személynél a szándék maradandólag2) azon helyen tartózkodni, és hogy tényleg is ottan háztartását megállapította legyen. A rendes lakhelynek legtalálóbb fogalmát adja a római jog: „Et in eodem loco singulos habere domicilium non ambigitur, ubi quis larem rerumque ac fortunarum suarum summám constituit, unde rursus non sit discessurus, si nihil avocet, unde cum *profectus est, peregrinari videtur, quo si rediit, peregrinari jam destitit."3) Szokás megkülönböztetni az önkénytes lakhelyet a k ény s zerü lakhelytől, (domicilium voluntarium, d. necessarium), mely utóbbiról akkor lehet szó, midőn egy bizonyos lakhely a közhatóság által jelöltetik ki, mint pl. államhivatalnokoknál, szolgálatban levő katonáknál, fegyenczeknél stb. Némelykor bizonyos függetegségi viszony határozza meg az illetőséget; feleség férjének,4) a törvényes, de saját háztartással nem bíró gyermek az apának,5) házasságon kivül született gyermek az anyának,6') szolgálatban álló személyek a szolgálatadó'1) rendes lakhelyének illetősége alá tartoznak. *) Az osztr. illetőségi rendszabály 16. §-ban a "„rendes lakhely" fogalma meg volt határozva. %) Ha valaki az országgyűlés valamely házának tagjakéut hosszabb ideig is tartózkodik Pesten, ezen tartózkodása az illetőség megállapítására semminemű befolyással sem bir, következőleg az ellene intézendő személyes keresetekre nézve Pest város törvényszékének illetőségét meg nem állapitha-ja. (Sem.-széki határozat 1869. dec. 28 ról 4999. sz. a.) *) I. 7. Cod. De incl. iO. 39. *) Osztr. ill. szab. 19. §. Nagjkoru özvegynek, vagy törvényesen elvált házastársnak illetősége saját rendes lakhelye szerint irányul, s) Osztr. ill. szab. 20. §. *, Osztr. ill. szab. 21. §. Lelenczházakban elhelyezettek a leleuczhá* illetősége alá tartoznak. OBZtr. ül. 8Mb. 22.