Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 58 — Bereghmegyében. Báthory Zsófia és fia a munkácsi ev. papok jövedelmeit, melyeket a munkácsi várból, a Latorczán levő malmok szombati vámjából és bortizedből évenkint kaptak, kiszolgáltatni vonakodnak. Ugyanők Bereghszászon s a munkácsi várhoz tartozó más községekben a papok malom- és tizedjövedelmét lefoglalták. Ugocsamegyében. A Barkóczy-család a sa]ánki malom szombati jövedelmét, melyet eddig a salánki ev. papok húztak, kiadni nem akarja. Intalabon (?) az evangélikusoknak Perényi György által kitatarozott s eddig általok bírt kápolnáját Perényi Gábor önhatalmúlag elfoglalta. Gömörm egy ében. Szentkirályi Andrássy Miklós az oláhjjataki ev. papot kiűzte, azután a község bíráját s néhány előbbkelő lakosát elfogatta, vasra verette s krasznahorkai várában mindaddig, míg a paplak és temető kulcsait át nem adták, fogva tartotta. Ezzel meg nem elégedve, a templomot, temetőt, paplakot, harangokat az azokhoz tartozókkal együtt elvette ; ugyanazt tette Gócs templomával s a kiűzött pap helyett, a lakosok tiltakozása ellenére, jezsuitát állított be, a ki őket vallásukkal ellenkező szertartásokra kényszerítette. Ugyanő a betléri ev. papot kiűzte, némely holmiát megégette, a templomot, iskolát, temetőt s a templom valamennyi készletét elfoglalta és ev. pap helyett licentiatust állított be. Lippay György esztergomi érsek 1661-ben Pelsöcz-, Csetnek-, Bozsnyó-, Berze'te-, Alsó-Sajó-, Gócs-, Oláhpatak-, Geczelfalva-, Ochtina- és Eestiren az ev. papoktól minden egyházi jövedelmet, t. i., ugy öszi, mint tavaszi gabonatizedet, melyet ők (az érseknek évenként fizetendő bizonyos összeg mellett) és elődeik emberemlékezet óta békével használtak, embere, lessenyei Nagy István, s a vele küldött mintegy 60. német katona által elszedetett, az erősen lezárt papi ésüröket felnyittatta s nem csak a parasztok tizedét, hanem azt is, melyet a nemesek és földesurak