Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 250 — literalium instrumentorum extra terminos judiciorum non producendorum condált hazánk törvényei confirmáltatván, nemesi szabadságok immunitása minden rendeknek megmaradván, szerelmes posteritásunkra is azt bocsáthassák által. Duodecimo. Ugyan ennek alkalmatosságával confirmáltassék újabb constitutióval amaz négyes karban álló nemesi szabadságnak harmadik ága is, hogy a nemes ember intra territórium bonorum suorum, justis suis juribus et proventibus, valamint akarja, szabadosan élhessen és per consequens az szabad korcsmáitatásokban is, in exemptis et liberis eorundem domibus cu* jusque nobilitaribus, ubicunqne in regno adjacentibus, a hatalmasoktúl sem violenter, sem színezett praetextumok alatt ne interturbáltassék, a mint ugyan azon hazánk törvényes szabadságinak keresztül-kasul gázolásával eféle hatalmaskodásokat zabolátlanul kezdnek követni nem kevés helyen. Decimotertio. Noha az szőlőknek aestimátióját országunk constitutiója bizonyos terminusokkal circumscribálta, mindazonáltal ugyan azon ellen is nem kevés törvénytelenségeket követnek contra art. 58. anni 1625. et. part. I. Trip. Decr. tit. 133. ad paragraphum: »Vero si rusticum quempiam vei etiám nobilem etc.« legkiváltképen a hegyaljai tractusban, mert szent Gergely pápanap után is sok idővel a nemes ember dézmaadó szőlőjének becsülésére kimenuek. Másodszor, mert nem maga tulajdon földesúr vagy asszony szükségére s az által majorságának szaporodására, hanem más valami kigondolt boszús injuriábúl. Harmadszor, mert nem condigno és justo pretio, hanem csak communi aestimatione mediante aestimálják a szőlőket. Negyedszer, mert nem debito tempore certificálják az interessatá parst egy vagy fél nappal. Ezt azért hazánk constitutióíval ellenkező törvénytelenséget követ atyánkfiai ö kegyelmek speciális articularis sanctióval emendáltassák. És nevezetesebben hogy eféle aestimátiókbán a nemes vármegye viceispánja és azon processus szolgabírája is esküdtével együtt admittáltassanak és á vicinusok s commetáneusok ottan jelenléte nélkül ne legyen, hogy annyival inkább a parasztság urátúl való félelme vagy kedvezése miatt a jó lelki ismerettel való böcsben semmi káros injuriáltatást a nemes embernek vagy annak jobbágyának, kitül az szőlő elbecsUltetik; ne tegyen. Egyébiránt azon requisitumoknak