Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 223 intézet által hagyott, javakat s hitbért vagy női hozományt, és azokban örökösödest követelő perekre nézve is 1200. ftig kiterjeszti, fennhagyván mégis a feleknek a birtokon kivüli feljebbviteli és a perújítást. A 33. és 34-dik tcz.; melyekben a rendek, amabban ugyan igazságosnak mondják, hogy a kisebb hatalmaskodásról hozott 1618. 60 dik és egyéb törvények a szabad és bányavár osokrai (kivéve a bányaügyeket, melyek bányatisztviselök által itélendök) kiterjesztve megújíttassanak és az ily hatalmaskodást elkövető magános polgári személyek fölött a város bírája és tanácsa az 1609. 29. czikkben leirt mód szerint igazságot szolgáltasson; emebben pedig ugyanazon városokre a szökevény jobbágyoknak és szolgáknak visszatéréséről szóló törvényeket, főleg az 1622. 28-dik és abban előidézett vagy későbben hozott tezikkeket is, elöljáróikat és jószágaikat illetőleg, kiterjesztik. A 35-dik tezikk, mely az 1659. 43-dik czikket úgy hatás rozza értetni, hogy az oklevél-letartóztatónak 500 írtban többszöri elmarasztalhatására szükséges legyen minden bírói intés után új pert indítani és hogy több bírói intés, de egy per, mellett csak egyetlenegy büntetés ítéltethessék. A 36. tcz., mely az 1659. 15-, 16-, 17-, 19- és 20-dik czikkeket minden határszéli felsőbb tisztekre is kiterjeszti azon kijelentéssel, hogy az okozott kijelölt kihágásokért és pedig azon tezikknek hozatalától számítva, azon vármegyék közül, melyekben birtokosok, akármelyikben perbe fogattathassanak és hogy a reájok szabandó s azon törvényekben rendelt büntetésnek % a felperest, Va a bírákat és y3 a vármegye pénztárát illesse. A 40-dik tcz., mely a nemkereskedés végett, hanem a hazafiaknak talajdon használatára Ausztriába kiviendő élelmi szereknek és majorsági termesztményeknek harminczad- és vámfizetéstől való mentességök iránt az 1630. 17-dik tezikket erejében meghagyja. A 41-dik tezikk, mely a hazafiaknak adósságok vagy hazánk törvényszékei elébe tartozó másfele követelések miatti külföldi törvényszék elébe idéztetését és a magyar adósságoknak külföldiek általi összevásárlását, és pedig ez utolsót a követelésnek, habár ezen törvény előtt történt volna a vétel, mind az eladó, mind a vevő léire nézve elvesztése alatt tilalmazza, s azo-