Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 186 — országban szőlőt vagy földet birtokló külföldiek, házzal bíró vagy zsellérkedö zsidók, anabaptisták, míg az országban türetnek, kalmárok, szatócsok, ökörkereskedök, jövevények, a megyékbe befogadott száműzöttek, saját malommal bíró molnárok, a felvidéken kereskedést tiző scótok, nemtelen ser- és pálinkafőzők általok állítandó katonák helyett a megyék által pénzben lelkismeretesen rovassanak meg és e segély a megyék katonai szükségeire fordíttassák. Szén-, hamuégetök, favágók, üvegesek a nádor által küldendő biztos és hozzácsatlakozandó alispán által szintén pénzben rovassanak meg, s a pénz a megye hadi szükségeire fordítandó. Az ilyen pénz a megyének igazán bejelentendő, jegyzőkönyvbe beírandó s róla azok által, a kik beszedték, annak idejében szám adandó. 16. ) A rendek saját költségükön katonáskodva, az 1600. 20., 1543. 24., 1464. 28. tczikkek alapján kívánják, hogy úgy egyházi személyek, mint főpapok, főurak és nemesek udvartelkeire, kastélyaiba sem külföldi, sem hazai katonák be ne szállásoltassanak vagy őrség ne szállíttassék. 17. ) Azt rendelik ugyan az 1655. 3. és 1659. 2. tczikkek, hogy a törökök folytonos portyázásának, hódoltatásának és a határok pusztításának megakadályozása végett a végházakban ugyanaz 1655. 3. tczikkben megállapított számú hazai katona tartassék, kiegészíttessék s azelőtt is gyakorolt szokás szerint részint Csehország és más örökös tartományok adójából, részint országos jövedelmekből fizettessék és zsoldot az 1649. 2. tczikk szerint négy hónapra posztóban, hat hónapra pedig pénzben kapjon : a hazai katonák emígy megállapított száma azonban nem hogy kiegészíttetett volna, hanem a rendes katonák is, ismételt sürgetések daczára, több mint négy év óta sem posztóban, sem pénzben mitsem kaptak, minek következménye az, hogy a fize tétlen, szegény, rongyos, neje- s gyermekeivel éhséget nem tűrhető rendes katona, éhe csillapítása, meztelensége eltakarása végett a szegény nép vagy utasok fosztogatásával vagy törökök kirablásával volt kénytelen magának és övéinek élelmet keresni s olyan rablásokon rajtakapatva, vagy a törökök ölték meg, vagy rabságba vitték, vagy a nép verte agyon, vagy a megkárosítottak panaszára a felsőség büntette, emígy pedig a szám oly veszélyesen fogyott meg, hogy némely dunáninneni és Kanizsá-