Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 166 — rona ellen nyilvánosan szegülőket, szigorúan fenyítse meg s hí veinek és az országnak nyugalmáról gondoskodjék. Midőn erre is az előbbihez hasonló választ kaptak, sőt Poréi a a király nevében kijelenté, hogy nem is áll a fölség hatalmában kivánataikat az általok választott módon teljesítenie, az evangélikusok más folyamodványban bebizonyították, hogy akár a királynak diplómán alapuló hatalmát, akár az ev. vallás szabadságát és a sérelmeik megorvoslására általok ajánlott módozatot tekintsék : a királynak kifogástalanúl teljes hatalma van sérelmeiket az ország-gyűlés alatt megorvosolni, mit diplomájánál és szent, megmásíthatlan kir. szavánál fogva sürgettek. Miután Poreia még ezekre ís a királynak már adott válaszát ismételné., az evangélikusok kijelenték, hogy annyi bajaikra, mennyivel barbárok által is tiszteltetni szokott kir. szó és diploma ellenére illetve vannak, orvosságot másnál, mint a íölségnél, kire istentől van bízva a szerencsétlen ország gondja, nem kereshetnek : ennélfogva uj folyamodványban Krisztus kínszenvedésére kérték a királyt, hogy a királyi szó rendületlen sziklájára alapított kérelmeiket, annyi drága idő elvesztegetése után, hallgassa meg és sérelmeiket, melyekre orvoslást uralkodása kezdete óta nem kaptak, három hónapi várakozás után,, biztosításaés kir. hatalmánál fogva orvosolja meg. Az uralkodó megint előbbeni válaszaira hivatkozva s a nádor által kimondva, hogy az evangélikusoknak vannak Mózesok és próíéíáik : amazok, az üldözéstől semmi törvény által vissza nem riasztott vallásháborítók részéről számtalan bántalommal illettetve, kijelenték, hogy Mózesok és prófétáik gyanánt csakis a fejedelmet, a ki őket diplomája-, kir. szava- és hitével biztosította, ismerik el és segélyt mástól nem kérnek, mert tudják, hogy a diplómák csakis ő neki adnak hatalmat az evangélikusok sérelmeit minden országgyűlésen teljesen megorvosolni. A törvényes útra nézve pedig, melyre léphetnének, vagy léphettek volna, kinyilatkoztatták a fölség előtt, hogy az rajtok, sokszori tapasztalásuk szerint, a legigazságosabb ügyben sem segít, így sérelmeik megorvoslásaért újból esedeztek. Porcia azonban a nádornak írt levelében kijelenté, hogy sem a körülmények, sem a dolog mivolta nem engedik a királynak megorvosolnia az evangélikusok sérelmeit, a fölség tehát