Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 158 — ttizet gerjeszszenek s küldőikre vigyenek, mely azután lángba borítsa az országot. Vesselényi szavain »hogy csak meg sem mernek moczczanDÍ;« megütközve az evangélikusok, követeiket nyomban visszaküldötték, kijelenteni, mikép nagy fájdalommal értették konokságról vádoltatásukat, melylyel, mint némi fenyegetést magában foglalóval, annyira elkedvetlenítették volna a királyt, hogy annak ellenébe gátat vetni szükségesnek látszanék, holott ök csak az ország törvényeinek védelme- és megszilárdításában fáradoznak, s a fölségnél ugyanazon törvényeken alapuló ügyöket sürgették. Ezzel ök méltán igazolva vannak. 0 emlékezhetik többszöri nyilatkozatukra, hogy a két tárgyban elenyészvén a czélérés reménye, ők más tárgyalásokba semmikép sem bocsátkozhatnak, sem a német katonaság megtartása-, elszállásolása- és élelmezésébe beleegyezni nem akarnak. — Vesselényi a követeket nyilvánosan elfogadni nem akarta, mert azalatt, míg hozzá visszatértek, a főrendek is, betegsége miatt, szállásán, nem a Zöldházban, gyűltek össze; a követek pedig nyilvános kihallgatást követelve, utasítást küldőiktől kértek, ezek szintén nyilvános kihallgatást annálinkább kívántak, mivel így a főrendek is meggyőződhetnek követeléseik jogosultságáról. A nádor végre az esztergomi és kalocsai érsekek, Zrínyi Miklós, Nádasdy Ferencz, Erdödy György s mások jelenlétében fogadta a követeket s a fontos üzenetet, melyről ő egymaga nem határozhat, a főrendek tanácskozása alá bocsátani megígérte. Székely András, Sándor György, Abaffy Gáspár, Sembery Mátyás, Sárossy Sebestyén, Nyakas Péter, Szentmiklóssy György, Miskolczy István, Farkas Tamás, a kassai és lőcsei követek pedig ugyanazon nap az alnádorhoz és az összegyűlve volt r. katolikusokhoz küldettek kinyilatkoztatni, hogy tudva vannak azon okok, melyeknél fogva az evangélikusok közülésekbe nem járhatnak ; mivel pedig most úgy hallják, hogy a r. katholikusok a katonaság dolgában, nem gondolva azzal, hogy ők semmi elégtételt sem kaptak, határozni akarnak : az. istenre kérik őket az evangélikusok, emlékezzenek meg kötelességeikről, őseik hazaszeretetéről, a kik vérök ontásával szerezték és védelmezték az országnak szabadságát és a német katonaság ügyében hirtelenkedve s mások hitegetésére ne határozzanak olyat, a mi az or-