Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

Azon évtizedben is, melyből tárgyamat választám, Montecuculi fegyelmezetlen hada keseríté a kedélyeket. Zrínyi Miklósnak 1661-diki július 17-kén ezt irja Vitnyédy : »Montecuculi hadaival az hol elmegyen és az hova érkezik, nem kell azoknak több török ellenség, mert az színes oltalom alatt ezek is megemésztik őket és elfogyatják semmi hasznos oltalom nélkül*),« A féktelenség annyira elharapózott e zsoldosok között, hogy utazni nem volt tanácsos. »Ezek az nyúzó, fosztó németek« — szintén Vitnyédy irja páter Tamaskoviesnak — »annyira elmerültek az gonoszságban; hogy már emberséges ember bátran nem is merészel úton járni; mindjárt megfosztják**).« Ily körülmények közt egyes vármegyék mintegy bűntelen önvédelemre kényszeríttettek. Zemplén vármegye azt végezte; ha a németek bemennek a megyébe és százan lesznek, mindjárt kétszáz magyar keljen föl ellenök és verjék ki a megyéből; ha több lesz a német, a magyarok is mindenkor kétszerte nagyobb számmal legyenek. Hasonló czélra Szathmár- és Ungmegyék tisztviselőket választottak és zászlókat osztottak ki***). De nem csak törvényhatóságok, hanem egyesek is nyúltak a megtorlás fegyveréhez. így a Barkóczyak és mások a felföldön rátörtek a németekre s többeket közülök levágtak; Draskovich Miklós pedig rabláson kapott három németet Ovárott elitéltetett és kivégeztetett. E miatt úgy Bécsben; mint kivált katonai körökben oly nagy lett a zaj, hogy Draskovich; mig tettét kissé elfeledik; jónak látta Horvátországba menekülnie; de azért mind ő, mind a bírák Bécsbe idéztettekf). Felfogható tehát, hogy a rakonczátlan külföldi zsoldosok egyre szították az ingerültséget, melyet más országos sérelmek is fokoztak. A vallásügy szintén izgultságban tartá a lelkeket. A Pázmány Péter által foganatba vett s mások által folytatott ellenreformatió sok templom-; iskola- s íekvőségtöl fosztá meg a promagyar fordításban ^Budapesti Szemle« Uj folyam VIII. füzet. Pest, 1865. 134. lap. *) Magyar történelmi tár. XV. köt. Pest 1871. 163. lap. **) Magyar történelmi tár. XVI. köt. Pest, 1871. 218. 1. ***) U. o. 23. 1. i) U. o. 32., 47., 48., 60., 64. 11. 1*