Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

124 — hogy annyi, a kir. hit legyőzhetetlen sziklájára alapított folyamodványukat, annyi drága idő elvesztegetése után, hallgassa meg és sérelmeiket, mit eddig trónralépte óta nem tett, királyi biztosításánál fogva valahára (majdnem három hónap múlván el várakozásban) hatalmával orvosolja meg annálinkább, mivel vallásukban napról-napra nagyobb meg nagyobb s nyugalmuk reményét megsemmisítő elnyomásokat tapasztalnak, midőn némelyek most, a rendek menevéde daczára, az ev. rendet újból háborgatni nem félnek; mint a szentgyörgyi plébános az ottani elhagyott templomot, a polgári hatóság joga és szabadsága sérelmével elfoglalta, Szelepcsényi pedig a kir. városok ev. követei elé a király nevében terjesztett kérdéseivel s a jelenvolt kir. ügyigazgató közbevetett, ijesztésí magokban foglaló intése- és tiltakozásával ugyanazon követeket (kik a megyeiekkel szabadon és együtt szavaznak, a sérelmek ügyében egyazon érdekök van régóta a megyeiekkel minden akadály nélkül működtek, a megyékéihez annyira hasonló útasitásaik vannak, hogy egymástól el sem választhatók s kiket említett leirata ezimében Leopold is a megyei követekhez csatolt) az ev. rend testületétől, melynek pedig törvényes tagjai, úgy látszik, elszakítani akarják. Világos, hogy ilyen dolgok, melyek úgy a megyei, mint a városi követekkel közösek, a sérelmek teljes megorvoslását, melyet a királytól — diplomája és kir. szava erejénél fogva — biztosan reménylenek, csak zavarják és nehezítik. Különben bocsánatot kérnek a királytól, hogy neki folyamodványaikkal annyiszor alkalmatlankodni kénytelenek vagy meg nem szűnnek, mert azt tenni utasításaik- és kötelességüknél fogva mindaddig kényszerülnek, míg sérelmeikre óhajtott s kielégítő választ nem kapnak, úgy kívánván azt ügyök igazsága. Leopold a folyamodvány átvétele után mondá, hogy az evangélikusok üdvözletét kedvesen fogadja, s mivel válaszát és akaratát minap Porcia által elég bőven tudatta, reményié, azzal meg lesznek elégedve s az országos ügyek tárgyalásához fognak. Keményli, hogy ezentúl akaratához alkalmazkodni fognak. Az alnádor másnap csakugyan országos ülésbe hítta meg az evangélikusokat is, de mivel ezek eddigi határozatukhoz szilárdúl ragaszkodtak, Gedey András és mások által a nádornál azzal menték elmaradásukat, hogy előtte való nap folyamod-